Idén 22. alkalommal rendezték meg a Művészetek Völgyét. A július 27. és augusztus 5. között tartott fesztivál utolsó előtti napjára a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet munkatársai is ellátogattak Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes vezetésével.
Több jogszabályváltozás is segítette a fesztivált, emelte ki Márta István, a fesztivál ötletgazdája. Ugyan idén kevesebb forrásból gazdálkodtak, a két helyszínen, Kapolcson és Taliándörögdön végül így is 800 program szórakoztatta a látogatókat, ráadásul családiasabbá, gyermekbaráttá tudták tenni a rendezvényt. A megváltozott jogszabályi környezetnek köszönhetően olyan lehetőségek is újra megnyíltak, mint a vendégasztal, azaz alkalomszerűen kis csoportnyi turista vendégül látása házi élelmiszerrel, a termelői piacokra vonatkozó jogszabályok ésszerűsítése pedig a fesztivál történetének első helyi piacát segített létrehozni. Márta István kiemelte, hogy a rendezvénynek számos látogatója van (idén a végső adatok szerint 120 ezer), köztük sok külföldi, ami a helyieknek többek között a szállásadáson és a vendéglátáson, az önkormányzatnak pedig a parkoltatáson keresztül hajt hasznot.
A fesztiválon az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület is részt vett. A LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) egy óriási, cserepekből készített térképpel mutatta be a 60 településből álló térséget, de festménykiállítás és kovácsműhely is helyet kapott a Csigaházban. Természetesen a helyi termékek bemutatója sem maradt el, így a küldöttséget Fazekas Zsuzsanna, a HACS munkatársa többek között illatos mézek, színes, népi motívumokban gazdag csipkék és egészséges herbateák között kalauzolta. Utóbbiakat Halimbán készítették: a gyógynövénykultúrájáról híres település a közelmúltban kezdhette meg újra a teák csomagolását a régi márkanévvel, és ugyan egyelőre főként máshonnan kénytelenek beszerezni az alapanyagot, ezen egy pályázat hamarosan segíthet, hangsúlyozta Tóbel János polgármester.
Vidám, színes molinó és egy jósnő szobra köszöntötte azokat, akik a Művészetek Völgye fesztiválon belül megtartott „Színek a cigány kultúrából” fesztiválra érkeztek. A háromnapos rendezvénysorozat célja a cigány kultúra változatosságának, gazdagságának hiteles megjelenítése volt, a kiállított ruhadarabok, eszközök, hangszerek és képek, valamint az óriási kondérban rotyogó, cigánylecsóba való hús illata pedig már önmagában is megteremtette az autentikus hangulatot. Ebben a programok is segítettek: a látogatók lováriul vagy táncolni tanulhattak, elleshették a vályogvetés fortélyait vagy koncerteken mulathattak, sorolta Kandikó Rita, az egyik szervező. Az udvar kialakításában fiatal francia önkéntesek is részt vettek – a bejáratot díszítő molinó is egyikük munkája volt.
A fesztiválról a magyar ételek sem hiányoztak: kenyérlángos, csülök, kürtőskalács és sok egyéb házias fogás gondoskodott a gasztronómiai élményekről, a vendégek pedig kistermelői szörppel vagy helyi borokkal készült fröccsel hűsíthették magukat a nyári forróságban. Természetesen koncertekben sem volt hiány, Palya Bea és Hobo állandó fellépései mellett számos neves zenész fellépése szórakoztatta a közönséget a fesztivál tíz napja alatt.
Forrás: NAKVI