A közösség építi templomát, hogy a templom építhesse a közösségét: ezzel a felismeréssel éltek 1895-ben Zimányban. Hogy pontosan ki vagy kik, nem jegyezték föl a krónikák, de az bizonyos, hogy a helyiek éppen száz évvel ezelőtt, 1912-ben már méltó tisztelettel és szép nyelvezettel kérték a veszprémi püspököt, hogy a fonói fíliához hasonlóan kapjanak virágvasárnapi szentmise-lehetőséget. A régi időket a szombati templomáldáson elevenítették föl: mintegy 14 millió forintos beruházással újították az épületet európai támogatással, egyházi és világi összefogással. Isten házát Rózsás László, a Nagyboldogasszony Székesegyház apátplébánosa áldotta meg Neumüller Miklós toponári plébános jelenlétében, akivel a helyiek a hétköznapokban találkoznak.
Az 1895-ben letett alapkő után 1903-ban már a szomszédos római katolikus iskola is megépült, és a hívek adakozásából 1908-ban kifesthették a templomot. A templom újjáépítését az első világháború után ezer a püspök támogatta 1920-ban, s a ház kapott új harangot is az előző helyett, mely talán ágyúként végezte. A hatvanas években tetőt cseréltek az épületen, a hetvenesekben külsejét festették újra, valamint ekkor kerültek be a ma is látható testes kőrisfaajtók. A belső tereket a kilencvenes évek közepén festették ki utoljára.
Az Európai Unió több mint tízmillió forinttal támogatta az unió az építkezést, az egyházi hozzájárulásból és az adakozásból 2,7 millió forint gyűlt össze, az önkormányzat támogatása elérte a 3,2 millió forintot, a társadalmi munka értéke pedig a 2,5 millió forintot: mintegy 35-40-en dolgoztak ingyen és bérmentve. Eredetileg a térrel együtt akarták csinosítani a templomot, de miután annak a költsége a 30 milliót is elérte volna, hátrébb sorolták a közteret. Start-közmunkában azért térköveztek is az emlékmű környékén.
A csaknem 750 esztendős Zimány LEADER-támogatású faluszépítését Witzmann Mihály alelnök a megyei közgyűlés képviseletében dicsérte. Kiemelte, hogy a templomtoronyhoz vagy a múlthoz hasonló magaslatok által válik beláthatóvá a jövő – és tervezhetővé, hiszen célok és kitartó közösségi akarat nélkül nincs fejlődés. Kolber István országgyűlési képviselő a ciklusokon átívelő fejlesztésekben a mindenkori döntéshozók munkáját húzta alá, és az uniós támogatások fontosságát hangsúlyozta.
Mindeközben a település széli sporteseményekkel megkezdődtek a falunap progamjai is Zimányban.
Forrás: Déli Napfény LEADER Egyesület, sonline.hu