A vidékfejlesztés és a mezőgazdaság különböző területéről érkező szakembereket egyenként hívta fel a pódiumra és mutatta be Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, aki elvállalta az első találkozó lebonyolítását.
A sajtóklub első vendége az ország legtöbbet utazó agrárújságírójának hírében álló Bőle István volt, aki Hír TV Soroló című vidék magazinjának alapítója. A Zala megyei Tófejről származó tévés szerint „nem lehet közel forgatni Budapesthez”, az országhatárokhoz is el kell látogatni, hogy teljes képet nyerjünk a vidékről – nem véletlen, hogy tavaly több mint 114 ezer kilométert utazott forgatásai során. Ahogy szülőhelyéről is elmondta: elöregedő, de példás település.
A sort Eperjesi Tamás folytatta a pódiumbeszélgetés során. A NAKVI vidékfejlesztési igazgatója saját bevallása szerint családja által erősen agrárkötődésű, mégis az ELTE ÁJK-n végzett jogi tanulmányokat. Gyakorlatát már a Földművelésügyi Minisztériumban kezdte, majd teljesen elkötelezettje lett a vidéknek, a vidéki értékeknek. A szakember idézve Kemény Bertalant, miszerint „a vidékfejlesztéshez nem csak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre”, fejezte ki, hogy nagy feladat vár a vidékfejlesztésben tevékenykedőkre, hogy az elvándorlást megállítsák.
A harmadik vendég, Szomor Dezső, aki 1991-ben az addig (1978 óta) csak hobbiként tartott őshonos állatok tenyésztésbe fogott, fontosnak tartva a génmegőrzést. Bár a szürkemarha nem ad annyi húst, de igénytelenebb – mondja. Ökofarmon gazdálkodik egyedi módszerekkel a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Apajon.
Szép István húsz éves kora óta kertészkedik, számos növénnyel próbálkozott, de 6-8 éve kizárólag orchideákat termeszt. Ma már a holland mintát követve közel egy hektáron termeszti a növényt. Garamvári Zsuzsanna nem az orchideára, hanem a szőlőre esküszik. A balatonlellei családi borászatot, Budafokon egy pezsgőpincét, valamint egy nagykereskedelmi vináriumot visznek férjével, Garamvári Vincével. Szerinte a növényen keresztül a termésen át egészen a fogyasztásig úgy változik a bor, ahogy hozzányúlnak. Ezért kell foglalkozni a borral és szeretni. A bor szeretetét érezhettük Takaró Rita szavaiból is, aki egy hegyaljai látogatása során ismerkedett meg a tokaji borokkal és lett nagykövetük.
A beszélgetés során a résztvevők kifejtették véleményüket a vidékről való elvándorlás okairól, tanulságairól és megpróbáltak megoldást keresni a már sokszor elszomorító helyzetre. Van, aki szerint az emberi kapcsolatok visszaszorulása, van, aki szerint a kilátástalanság viszi el az embereket vidékről. Ezért van szükség olyan programokra, amelyek a közösséget élesztik újjá, mint az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, vagy a Tanyafejlesztési Program.
A beszélgetés végén a vendégek is hozzászóltak az elhangzottakhoz, amelyből kiderült, nagy szükség van egy hasonló fórumra. A szervező Flora Hungaria ígérete szerint a jövőben hasonló nagy témákra építve folytatás következik…
Forrás: NAKVI