A bárdudvarnoki Petörke-völgyben immár másodszor rendezték meg a Folkbeats-fesztivált: közel kétezren gyűltek össze a természeti ékszerdobozra hajazó zselici völgyben, hogy átadják magukat a néptánc, valamint a világ- és népzene örömeinek. A koraestében még a fák és a sörsátor árnyékába húzódva, naplemente után pedig a szalmabála-kockákon ücsörögve, a fűben heverészve hallgatták-nézték a produkciókat, falták a pacalt, szárnyat, langallót, sült halat, lángost, kürtöskalácsot, s kortyolták a rendkívül baráti áron mért sört. Békebeli építőtábori hangulat vegyült a táncházérzéssel, a felvert porban habáni porcelánra, fajátékokra, csontdíszekre alkudott a fesztiválozó, a gyerekek pedig, miután megmártóztak a tóban, rohantak az arcfestőhöz, hogy aztán kocsikázzanak egyet körben a völgyben.
„Öt év alatt szeretnénk tízezresre felfuttatni a rendezvényt” – magyarázta Merczel István, a megyei néptáncszövetség elnöke, a Zselic-fesztivál egyik főszervezője. Miután az érdeklődés egy esztendő alatt megduplázódott, nem ördögtől való a szervezői vágy.
A Somogy Táncegyüttes, a nagy meleg miatt ugyan egy órás késéssel, de még így is úgy harminchét fokban mutatta be első blokkját: kalotaszegi román táncokat lejtettek, és bizony kevesen irigyelték a fekete nadrágos, mellényes, csizmás fiúkat, s a sokszoknyás, fejkendős lányokat. Láthatóan a nagyérdeműt jobban zavarta a hőség, a somogyosok ugyanis kis pihenőkkel végigropták a délutánt és a koraestét, alaposan megizzasztva a talpalávalót szolgáltató Somogy Zenekart is.
A zenei színpadon is jó másfél óra csúszással kezdődött meg a szombati etap. A The Snobs akusztik még így is jobbára üres szalmabálák előtt zenélt, a közönség az árnyékból tapsolt a produkciónak, ám végül a zene diadalmaskodott a nap felett: egyre többen dacoltak a leégéssel, s húzódtak közelebb a színpadhoz, naplemente után pedig már ismét megtelt a Petörke-völgy.
Forrás: Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület, sonline.hu