Második állomásához érkezett július 13-án Mezőtúron a Tanyafejlesztési Programról szóló tájékoztatósorozat, amelyet közösen szervezett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI). A szaktárca és háttérintézménye a vidéki fórumokon első kézből nyújt információkat a pályázóknak, ezzel segítve a program végrehajtását.
A tavalyi eredmények alapján idén is elindult a Tanyafejlesztési Program, ráadásul a 2011-es egy helyett másfél milliárd forintból, hangsúlyozta Búsi Lajos, a VM vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Ez kizárólag nemzeti forrás, ami az európai uniós finanszírozás miatti szűk korlátoknál jóval rugalmasabbá, gyorsabbá teszi a pályázati rendszert, és könnyebben igazíthatóvá a sajátos hazai célokhoz. Búsi Lajos hangsúlyozta, hogy olyan összetett programról van szó, amelyben az önfoglalkoztatás és a gazdasági szempontok (pl. a helyi értékesítés segítése) mellett szociális, demográfiai oldala is van. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2013-ban is folytatni kívánja a programot, sőt, a következő, 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszakban is – akár EU-források bevonásával, akár anélkül.
„Másképp, mint régen, de ma is sorskérdés a tanyás térségek korszerűsítése” – húzta alá Perger Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági és Regionális Tudományos Központjának tudományos osztályvezetője. A kutató kifejtette, a tanyák nem pusztán hazánkra jellemző szórványtelepüléseket, hanem egyszerre települési, gazdálkodási, ökológiai és társadalmi rendszert jelentenek. A kutatások szerint az egyik fontos háttérproblémát épp az jelentette, hogy korábban nem létezett program kifejezetten ezen jellegzetes szórványtelepülések segítésére. A Tanyafejlesztési Program ráadásul éppen több olyan jellemző nehézség kezelésére alkalmas, mint a nehéz megközelíthetőségének vagy a közelmúltbeli kutatások hiánya.
Eperjesi Tamás, a Tanyafejlesztési Program lebonyolításáért felelős NAKVI főigazgató-helyettese a 2011-es program végrehajtásának tapasztalatait, tanulságait vezette be, felhívva a figyelmet a leggyakoribb hibákra, problémákra. Balogh Attila, a VM stratégiai referense a jogszabályi környezetet és az idei program célterületeinek részleteit, míg Kaszás Veronika, a NAKVI referense az intézet honlapján található elektronikus kitöltőfelülettel kapcsolatos tudnivalókat ismertette. Az előadásokat követően a közönségben ülők maguk is feltehették kérdéseiket, elmondhatták észrevételeiket.
A Tanyafejlesztési Programra már június 9. óta be lehet nyújtani a pályázatokat a NAKVI elektronikus felületén, a véglegesítés határideje augusztus 31. A programot kísérő fórumsorozat első állomása július 11-én Kecskeméten volt, harmadik, záró rendezvényét pedig július 17-én tartják Kállósemjénben.
Forrás: NAKVI