A konferencia része a Külügyminisztérium rendezvénysorozatának, amely az érintettek bevonásával foglalkozik a különféle európai uniós szakpolitikák tervezett változásaival a következő közös költségvetési időszakban.
A konferenciát levélben üdvözölte Dacian Cioloş, az EU mezőgazdasági biztosa, aki kiemelte, hogy Magyarország csatlakozása óta ez lesz a KAP legfontosabb reformja.
Hazánk nagy sikere, hogy a KAP egyáltalán megmaradhatott, hívta fel rá a figyelmet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Magyarország ugyanis 2011 első félévében, az EU szakminisztereiből álló Tanács elnökeként meg tudta védeni a KAP eddigi eredményeit és pénzügyi kereteit annak ellenére, hogy egyes tagállamok jelentősen csökkentették volna a támogatásokat. Ennek ellenére Fazekas Sándor szerint a KAP az egyik legerősebb és legeredményesebb közösségi politika. A KAP önellátóvá tette a tagállamokat, sőt, a világ legnagyobb agrárexportőrévé tette a közösséget, ami különösen fontos most, a globális túlnépesedés idején. Támogatásai nem csak a termelőket gazdagítják, azok fő haszonélvezői a fogyasztók és általában a vidéki lakosság, ugyanis az uniós forrásokból megvalósított beruházások és fejlesztések hozzájárulnak a vidék megújulásához, a vidéki életforma fennmaradásához.
Magyarországnak – a befizetések és a támogatások különbözeteként – nettó 25 milliárd euró többlete származik az uniós költségvetésből, amelynek 98 százalékát a KAP pénzügyi alapjai és a Kohéziós Alap biztosítja, mutatott rá Győri Enikő. A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára elmondta, hazánk legfontosabb célkitűzése a hagyományos közösségi politikák, így a KAP fenntartása és ezeken keresztül minél nagyobb összegű támogatás lehívása. Magyarország számára ugyanis az egyik legfontosabb cél a források legalább 95 százalékos felhasználása.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár előadásában hangsúlyozta: az új KAP komplexebb fejlesztéseket is lehetővé fog tenni. Az uniós agrárpolitika II. pillérét alkotó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ugyanis részévé válik a Közös Stratégiai Keretnek is. Ezáltal megteremtődik annak lehetősége, hogy a helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását az EU számos egyéb pénzügyi alapjából közösen finanszírozzák, a LEADER megközelítés pedig jóval nagyobb hangsúlyt kaphat. Az államtitkár kiemelte, hogy már folyamatban van a 2014-2020-as időszak vidékfejlesztési programjának tervezése, amely munkába a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is bevonásra kerül, továbbá a feladat koordinációját a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Monitoring és Tervezési Osztálya, mint programiroda látja el.
A konferencia egyik kiemelt témája a mezőgazdasági támogatások jövőbeli feltételei és várható összege volt, amelyről többek között Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója tartott előadást. Az Európai Bizottság javaslata alapján a közvetlen kifizetésekre 2014-2020 között fordítható teljes összeg 317,2 milliárd euró, míg a vidékfejlesztési pillér költségvetése 101,2 milliárd euró. Fontos kiemelni, hogy megváltozik a mezőgazdasági támogatások feltételrendszere. Érdemes már most megismerkedni például a „zöld” kifizetés fogalmával, amelynek tartalmáról azonban még nincs végleges uniós döntés. Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, valamint Hörcsik Richárd, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke ismertette a két bizottság álláspontját KAP reformjával kapcsolatban. Megismerhettük továbbá több érdekképviselet és szakmai szervezet álláspontját is, így rövid előadást tartott Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara elnöke, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke és Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke.
Forrás: NAKVI, VM