Kettős ünnepet tartottak Pusztafogacson: idei búcsúját és a kápolna újraszentelését több száz zarándok és Fogacsról elszármazott jelenlétében tartották. A fogacsi kápolna megmentését négy éve egy civil szervezet kezdeményezte: a 250 éves épület akkor a végnapjait élte, falai lepusztultak, életveszélyessé váltak, a temetőt és a kápolnát benőtte a cserje. Az egykor lakott külterületről, Pusztafogacsról elszármazottak, valamint a környékbeli településeken – Tarnamérán, Boconádon, Zaránkon és Jászszentandráson – élők azonban úgy döntöttek, hogy nem hagyják elenyészni Fogacs jelképét, az Almásyak által emelt kisméretű kápolnát.
A civil szervezet alapítói az épület eredeti formában történő helyreállítása mellett szerették volna tartalommal is megtölteni a helyet, ezért zenei eseményeknek, esküvőnek, művészeti csoportok fellépésének biztosítottak itt helyet. Ám Fogacs valódi nagy ünnepe a májusi búcsúhoz kötődött, amelyet Nepomuki Szent János emlékére rendeztek.
Pusztafogacs idei búcsúját és újraszentelését több száz zarándok és Fogacsról elszármazott jelenlétében tartották: Csánytól Gyöngyösön, Hevesen át Egerig érkeztek hívők az ünnepre, ahol Szőke József esperes és Kladiva Imre apát celebrálták az ünnepi misét és vezették a búcsúi körmenetet.
A kápolna újraszentelése után az egyház áldást kért mindazokra, akik tettek azért, hogy az épület ismét régi szépségében áll a pusztában, majd az egyesület megköszönte az elmúlt négyéves munkát, a kápolnamentés elindítóinak, Túri Gyula elnöknek és Szuromi Rita titkárnak.
Bicskén kívül-belül megújult az 1936-ban épült kis evangélikus templom, amely a háború alatt belövést is kapott. Az ünnepi avató istentiszteleten megjelent Szemerei János evangélikus püspök, s Szebik Károllyal, a helyi gyülekezet lelkészével tartottak közös áldást. „A lényeg, hogy a templom a találkozások helye, ahol egymással és Istennel kerülnek spirituális kapcsolatba az emberek” – hívta fel rá avatóbeszédében a figyelmet a püspök.
A felújítást a bicskei egyházközség világi elnöke, Zászkaliczky Tamásné Göllner Zsuzsanna vezényelte le. A több szakaszban zajló munkálatokhoz az evangélikus egyház országos központja, a bicskei önkormányzat, s számos adomány járult hozzá.
Kívül megszépítették a templomkertet, és természetesen az oltáron most is ott feküdt a mindig nyitott Biblia, amely még a második világháborús belövés idején is így feküdt a helyén. A kis templomban a mai igények szerint kiszolgáló helyiségeknek is helyet szorítottak, hiszen ide gyakran messzebbről is érkeznek hívek.
Forrás: Tisza-Tarna-Rima Mente Egyesület, Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, heol.hu, Fejér Megyei Hírlap