Az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformtervezetét, annak lehetséges magyarországi hatásait mutatja be az a tanulmány, amelynek előzetes változatáról tartottak nyilvános vitát május 29-én az Agrárgazdasági Kutató Intézetben (AKI). A munka az Európai Bizottság tavaly októberben a KAP 2014-2020 közti rendszerére benyújtott javaslatának lehetséges hazai következményeit igyekszik feltárni. A Bizottság tervezetéről, amelynek tétje, hogy az EU költségvetésének nagyjából 40 százalékát jelentő, 435 milliárd eurónyi (nagyjából 129 billió forintnyi) KAP-forráshoz hogyan lehet hozzáférni, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, így Magyarországnak közösen kell döntenie. A mű tehát a döntéshozóknak vagy akár a felkészülni vágyó gazdáknak is értékes információkat nyújthat – jellemző az érdeklődésre, hogy a tanulmánytervezet véleményezésére az AKI földszinti tanácstermébe alig-alig fért be a számtalan vendég.
A kormányzati háttérintézet munkatársai által jegyzett mű egy rövid történeti bevezető és a következő hétéves időszak pénzügyi keretei után részletesen foglalkozik a közvetlen támogatásokra javasolt új rendszerrel, majd ennek várható hatásaival. Kitér az egyéb javasolt piaci intézkedésekre (így pl. a borszőlő-telepítési jogok és a tejkvóták tervezett eltörlésére), és a KAP második, vidékfejlesztési pilléréről sem feledkezik meg.
A műről elsőként a két opponens, Udovecz Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és Jámbor Attila, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa mondott véleményt. Abban mindketten egyetértettek, hogy fontos írásról van szó: előbbi opponens „dicséretes vállalkozásról” beszélt, míg utóbbi kijelentette, nem látott még ilyen átfogó munkát erről a témáról. Udovecz Gábor szerint ugyanakkor „felhasználóbarátabbá” lehetett volna tenni a tanulmányt (pl. egy kétoldalas kivonattal az elején), míg Gábor Attila épp tudományos szempontokat, így a szakirodalom ismertetésének hiányát, a kritikai szemléletet, a hivatkozott adatok számát és a következetesebb szerkezetet hiányolta.
Az opponensek mellett a megjelent vendégek, köztük a Vidékfejlesztési Minisztérium, tudományos és kutatóintézetek, agrárkamarák, bankok munkatársai, de egyéni gazdák is hozzáfűzhették véleményüket, építő jellegű kritikájukat a tanulmánytervezethez. A hozzászólók széles körének köszönhetően így az érintettek szinte minden szintje hallathatta véleményét. A szerzők, akik végül maguk is szót kaptak, számos esetben ígéretet tettek, hogy az elhangzott javaslatokat beépítik a végleges változatba.
Forrás: NAKVI