Különleges eljárással szaporítják az energianádat Tiszasason: élő szövetből vesznek sejtdarabkákat, és a sejttenyészetből hoznak létre új növényeket. A Márton László és Fári Miklós által kidolgozott eljárással iparszerűen lehet termelni a nádat, egy Petri-csészényi anyagból akár tíz hektárt is telepíteni lehet.
A tiszasasi energianád-program 2010 júniusában kezdődött. Július elején palántálták el a nádat, aztán a közmunkaprogram résztvevői két alkalommal is megkapálták. Az első év végére 1,5-1,6 méteresre nőttek a növények. Ezt még nem tudták hasznosítani, de a következő évre a nád 3,5-4 méteres, jól besűrűsödött állományú lett. Az önkormányzat munkatársai mintát vettek belőle, amiből az derült ki, hogy az ültetvény jobban sikerült része 65-70 tonna zöldanyagot tud termelni hektáronként. Megállapították, hogy 65 tonnánál 60 százalékos víztartalommal számolva a növény 26 tonna szárazanyagra képes. Maga a növény a téli időszakra teljesen kiszárad a lábán.
Az első eredmények szerint két-két és fél hónap alatt lemegy a nedvességtartalma tíz százalékosra, amivel már lehet dolgozni. A tavalyi anyagból próbát tartottak: egy mintát Gödöllőre vittek és ledaráltatták, majd brikettet készítettek belőle. Az önkormányzat az intézményei fűtését hosszú távon ezzel a náddal szeretnék megoldani. Egyrészt nagyon komoly szárazanyag-hozama van, másrészt a brikettálás költsége elenyésző ahhoz képest, ha fát kellene vásárolni, mázsánként akár ezer forintot is lehet spórolni. A brikett további előnye, hogy a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánokban könnyen elégethető.
Forrás: Tiszazugi-Leader Vidékfejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., szoljon.hu