Az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját (KAP) mutatta be Hódmezővásárhelyen a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VM VKSZI) „Mire KAP-ható a városi ifjúság?” programsorozatának utolsó előtti, dél-alföldi regionális rendezvénye. Az intézet célja a fényképpályázatból, workshopokból és előadásokból álló sorozattal, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját (KAP) közelebbről is megismertesse a városi lakossággal, különösen a fiatalokkal.

A rendezvényen átadták a kampány részeként meghirdetett fotópályázat régiós díjazottjainak a jutalmukat. A VM VKSZI hat kategóriában várt képeket, amelyeket a program honlapjára (www.kap2011.eu) tölthettek fel az indulók, és amelyek közül az oldal látogatóinak szavazatai alapján választották ki a díjazottakat, a legjobb fotókat pedig kiállították a konferencia helyszínén. A VM VKSZI „A saját farmom mindig zöldebb” című pályázatának dél-alföldi középiskolás és egyetemi indulói emellett workshopon mutatták be agrárprojektjeiket, mezőgazdasági vállalkozásaikat, amelyeket egy szakmai zsűri bírált el.

A rendezvényen emellett előadások mutatták be a közös európai uniós agrárpolitikát, és a magyar mezőgazdaság helyzetét ebben. Az agrárium nem véletlenül stratégiai ágazat, emelte ki Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem tudományos dékán-helyettese. Egyrészt ugyanis hivatalosan hiába csak a bruttó hazai össztermék három százalékáért felel az agrárium, ha összeadjuk a kapcsolódó iparágak és szolgáltatások, így például az élelmiszeripar, a kereskedelem, az oktatás vagy a szaktanácsadás arányát, sokszorosát kapjuk ennek az aránynak. Másrészt a mezőgazdaság közjavakat is előállít, így többek között a vidéki közösségek és a táj fenntartásához is hozzájárul. Rétgazdálkodás nélkül például sokszorosára nőne az allergiás betegek száma, érzékeltette az ágazat szerepét Horváth József.

Nem csak a gazdákról szól a Közös Agrárpolitika, hívta fel rá szintén a figyelmet Brandt Sára, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Állandó Titkárságának igazgatója. A KAP ugyanis integrált vidékfejlesztést valósít meg, azaz többek között környezet- és természetvédelmi célokat is szolgál, és például az éghajlatváltozás hatásait pedig mindenki érezheti a saját bőrén. A KAP a fogyóban lévő fosszilis energiahordozók kiváltására is lehetőséget teremt, ezzel hozzájárulva az EU energiabiztonságának megteremtéséhez.

A mezőgazdaság akár a határon túli magyar közösségek életében is fontos szerepet játszhat, derült ki Már István, a Székelygyümölcs Egyesület főmunkatársának előadásából. Az egyesület az egyre inkább vidékre szoruló erdélyi magyarok megélhetését igyekszik segíteni a változatos, gyakran kihalófélben lévő gyümölcs tájfajták megőrzésének és feldolgozásának támogatásával. Ehhez különféle képzéseket szerveznek, védjeggyel, marketingakciókkal népszerűsítik a termékeket, de a kapcsolatteremtés is kiemelt cél, ami a tapasztalatcsere mellett a székelyek közösségét is építi, erősíti.

Amióta az emberiség létezik, szinte mindig stratégiai ágazatnak számított a mezőgazdaság, emelte ki Madarász István. A Vidékfejlesztési Minisztérium EU agrárpolitikai referense szerint csak ideiglenes állapot volt, amikor a fejlettség mértékét a mezőgazdaság leépülésében látták, ám az utóbbi tíz évben ez a szemlélet megváltozott. Az Európai Unió alapszerződésének tekintett 1957-es Római Szerződés már megvetette az öt évvel később induló KAP alapjait, amelyet az 1980-as évek óta számos reformmal igazítottak a kor követelményeihez.

Épp egy újabb ilyen változás előtt áll a KAP: a 2014-től életbe lépő, még formálódó reformot Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tudományos munkatársa mutatta be. A kutató felhívta rá a figyelmet, hogy a KAP tervezése egy hosszú folyamat, hiszen olyan megoldást kell találni, amely mind a 27 tagállamnak megfelel, mivel az EU-ban egyetlen, közös végrehajtású és finanszírozású agrárpolitika létezik. A tét ugyanakkor óriási: évi mintegy 50-55 milliárd forintot fordít az EU a KAP-ra.

A mezőgazdaság társadalmi, környezetvédelmi közjavakat is előállít, hívta fel rá a figyelmet Bíró Szabolcs, az AKI osztályvezetője, amelyek mindenki érdekeit szolgálják. A KAP puszta élelmiszer-termelésen túli oldalát mutatta be Pernyész Melinda, a VM jogi referense is a kölcsönös megfeleltetéssel. Ez olyan, az EU-támogatásokért cserébe kötelezően elvárt szabályokat jelent, amelyek révén környezetkímélő módon előállított, biztonságos élelmiszereket termelnek az uniós gazdák.

A sorozat utolsó, közép-magyarországi rendezvényét és ünnepélyes zárását március 21-én Gödöllőn tartják.

Forrás: VM VKSZI

Cikk megosztása