A Várunk Alapítvány 2010-ben nyert el egy európai uniós támogatással megvalósítandó roma-felzárkóztatási programra közel 65 millió forintos támogatást. A pályázatban leírtak teljesítésével ez a projekt lezárult, a záró konferenciát pénteken tartották a városi könyvtárban. Jászberényben az elmúlt hónapokban sokan vélekedtek úgy, hogy ez kidobott pénz, a neszűri romákkal úgy se lehet semmit se kezdeni, de erre rácáfolt a program.

A projekt során a romák képzése volt a legfontosabb. A jelentkezettek sokoldalú felkészítést kaptak az állampolgári ismeretektől a számítógépesig. Megtanították az álláskeresés technikáit, az önéletrajz-írást, az állásinterjún való „szereplés” legfontosabb elemeit is számukra. A programban húsz fő képzése volt a terv, ezzel szemben 43 főt tudtak bevonni. A képzéssel egy időben a munkahelykeresés is elkezdődött: 110 állásajánlatot talált az alapítvány a főként alacsony iskolázottságú neszűriek számára. A résztvevőknek sikerült is állásra lelniük, a nyári időszakban többen alkalmi munkákat vállaltak, és volt, aki közfoglalkoztatásban vehetett részt, ami idén is folytatódik.

„A romák dolgozni akarnak” – mondta Ürmös Attila, aki kőműves, de szakmájában évek óta nincs munkalehetősége. „A cigányember számára a család, a gyerekei a legfontosabbak. Nem akarunk mást, mint minden ember: iskolába járatni a gyerekeket, élhető körülményeket a keresetünkből. Nem vagyunk mindnyájan bűnözők, ahogy azt a média mutatja. Az a baj, hogy sok család számára a gyereket a buszhoz eljuttatni is gond, hogy az iskolába beérjen” – ecsetelte a helyzetet Ürmös Attila. „Hihetetlenül elkeseredettek a neszűriek, hiszen olyan mértékű a kirekesztettségük, amit a városiak nem ismernek. Az elmúlt húsz év során rengeteg kudarcot éltünk meg. Ez a program nagyon fontos volt, mert segített egy kicsit a lelkünkön is. Én találtam munkát, igaz, nem a szakmámban, de ez is nagyon fontos.”

A záró konferencián Nagy András városkapcsolati tanácsnok elmondta, hogy szerinte egy egészséges folyamat indult el. Jászberény vezetése számára is fontos, hogy a neszűriekkel, a romákkal szót értsenek, s e téren tettek is lépéseket: létrejött a Neszűri Munkacsoport, és mezőőrséget is felállítottak. Nagy András kifejezte reményét, hogy a képzettekkel való együttműködés folytatódik.

Tasi Csaba, a program szakmai vezetője is kitért arra, hogy a mentori hálózat létrehozása és a képzések sok tapasztalattal jártak. Olyan önálló közösség kialakítására is törekedtek, mely megáll a lábán, képes önálló tevékenységre. A projekt során megtapasztalták, hogy a neszűriek jelentős része változni akar, ehhez pedig a munkalehetőség a legfontosabb.

Zsombók Lászlóné multiplikátor tapasztalata szerint Neszűr egy békés, barátságos hely, nagyon sok roma tiszta rendezett körülményeket teremtett magának. Az elkeseredettség azonban óriási, és ezt nem könnyű leküzdeni. Sokat segítene, ha lenne például közvilágítás, hiszen a dűlőn végigmenni hajnalban, késő este a műszakba eljutni vagy visszajönni nem egyszerű.

Rácz Tamás, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője mondta. Beszélt arról, hogy ő is ismeri azt a nézetet, miszerint nem kellett volna a sok milliót ilyen programra költeni, hanem munkahelyeket kellett volna teremteni, vagy az iskolabuszt megvenni belőle. A pályázat azonban arról szólt, hogy olyan ismereteket adjon, ami később is segíti a munka világába való bejutását a résztvevőknek.

Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, tutihir.hu

Cikk megosztása