„Abán 2004 óta dolgozunk a helyi demokrácia megteremtésén, majd 2010 tavaszán nyertünk egy TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) -pályázatot, amely 2010 júniusától 2012. február 28-áig tart” – mesélte Varga Csaba stratégiakutató. „Ebben az időszakban Aba mellett további négy Fejér megyei településen – Csókakőn, Nagylókon, Sárkeresztúron és Sárosdon – próbálják az abai modellt kibontani. Varga Csaba hozzátette, hogy nem másolni, automatikusan átvenni kellett az abai modellt, hanem független módon elindítani hasonló elvek alapján egy átfogó közösség- és demokráciafejlesztést.
„A kérdés az volt, miként lehet azt elérni, hogy az emberek belülről vezérelve, saját helyzetüket átlátva elkezdjenek partnerek lenni egy új világ megteremtésében. Megpróbáltuk a családokat inspirálni, hisz a fejlesztő csak ihletet ad, cselekednie a közösség tagjainak kell” – mesélte a kutató. Ekkor jött az utcaközösségek gondolata. Aba és a környező településrészek 24 utcaközösségre szerveződtek, mára pedig vezetőket is választottak maguk közül. „Kialakult egy belső összetartás, mely olyan erős, amit másutt nemigen tapasztaltam meg” – vélte Varga Csaba. A programmal azt szerettük volna elérni Abán, s aztán 2010-től a másik négy településen is, hogy váljanak aktívvá a közösség tagjai. Tavaly ősz óta mindenütt van magisztrátus, és a polgármesterek szövetségeseket kaptak.
Ma a világon 8-10 ezer településen zajlik hasonló fejlesztés. Nagyon sokféle néven fut a program – a legismertebb fogalom a részvételi demokrácia fejlesztése –, amelynek lényege, hogy „a földi civilizáció sok szempontból katartikus válságára valamilyen válaszokat tudjon adni az emberiség” – mondta a kutató. „A válság nem csak arról szól, hogy gazdasági és pénzügyi problémák vannak. A föld jelenlegi állapota fenntarthatatlan, de nem csak pénzügyileg vagy ökológiailag, hanem mindenfajta értelemben. Az igazi probléma a társadalom fenntarthatatlansága” – fogalmazta meg a stratégiakutató. Szerinte a válság jele, hogy szinte minden ember elszigetelt, sőt, egy-egy településen a legtöbb család is magára maradt.
Varga Csaba ugyanakkor rámutatott a közösségépítés eredményeire: Csókakőn négy helyi piacot alakítottak ki, önálló gazdálkodásba fogtak, önellátóvá váltak, és közösségi házat építettek. Nagylókon többek között társaságot alapítottak, hogy jobban és többet pályázzanak. Sárosdon helyi klaszterbe tömörülve fejlesztik a gazdaságot.
Forrás: Sárvíz Helyi Közösség, Fejér Megyei Hírlap