A konferencia-sorozat célja, hogy elősegítse a nem kormányzati szervezetek (önkormányzatok, kamarák, egyesületek, egyházak, vállalkozások és más civil szervezetek) tájékoztatását a Duna Stratégiáról. A résztvevők közös közleményben jelzik javaslataikat a kormányok és az EU intézményei felé, valamint a Duna Stratégia sikeréért hálózatot hoznak létre.
A Duna-parti város fiatal egyeteme, a Selye János Egyetem látta vendégül a rangos szakmai találkozó résztvevőit. A konferencia fő témája a Duna Stratégiához elkészített akcióterv negyedik prioritásához illeszkedve a „Duna-medence egyedülállóan gazdag vízkészlete” és ennek megőrzése volt. A konferencia résztvevői magyar, szlovák és szerb szakemberek és érdeklődők voltak, akik a délelőtti plenáris előadások után kiscsoportos munkával – úgynevezett Open Space módszert követve – fogalmazták meg ajánlásaikat, véleményüket. Ezeket a szervezők továbbítják a Duna Stratégia megvalósításáért felelős döntéshozók felé.
A Duna-medence egyedülállóan gazdag vízkészletének megőrzését célzó akciótervet számos tudományos, ökológiai, gazdasági és társadalmi kutatás alapozta meg. Ezek eredményeibe nyerhettek betekintést a komáromi konferencia délelőtti plenáris ülésének hallgatói.
Csányi Béla, a VITUKI munkatársa átfogó előadásában mutatott be egy, az EU vízkeret-irányelv által is megkövetelt, hatévenként esedékes ökológiai állapot-felmérési projektet a Duna-medencében.
A „Duna-expedíció” elnevezésű nemzetközi felmérést először 2001-ben, majd 2007-ben hajtották végre. Utóbbin több Duna-menti országból összesen 18 szakember vett részt, akik hajóval haladtak végig a folyamon. Vizsgálataik kiterjedtek a nyolc legnagyobb mellékfolyóra is. A munkájuk eredményeként létrejött adatbázis segítséget nyújt többek között a legnagyobb szennyezőforrások feltárásához, de segítenek megismerni az egyes folyószakaszok ökológiai állapotát is.
Nemcsók János, a Szegedi Tudományegyetem tanára a Duna-Tisza csatorna felépítésének hasznosságáról szólt. A Duna-Tisza köze elsivatagosodásának veszélye – az előadó szerint – súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel terheli a térség lakóit. Ezt a káros folyamatot lehetne visszafordítani egy Szolnokot Dunaújvárossal összekötő csatornával, amelynek elsődleges célja az elsivatagosodás visszaszorítása lenne. Nemcsók János szerint a csatorna építése és fenntartása többszázezer munkahelyet teremtene, valamint hozzájárulhat a Duna-Tisza köze öntözéses mezőgazdasági műveléséhez és a turizmus fejlődéséhez is.
Perger László, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának vezetője előadásában a Duna-mentét érintő ökológiai problémákról beszélt, amelyekre megoldást jelentene az árterek visszacsatolása az élővizekhez.
Elmondta, hogy a vizek kémiai terhelésének okozói elsősorban a rosszul kezelt szennyvíztelepek, ipari területek, nagy állattartó telepek szennyvizeinek közvetlen és közvetett módú felszíni vízbe jutása.
A Duna makro régió-stratégiát az Európai Bizottság 2010 végén mutatta be. A tanulmány egyben cselekvési terv is a problémák kezelésére.
A stratégia kiemelt területei például:
- a hajózás, csomóponti kapcsolatok, folyóvizi, szárazfölfidi és légi közlekedési csomópontok fejlesztése;
- a környezetvédelem javítása: a térség vízminőségllapot-javítása, környezeti kockázatok csökkentése, biodiverzitás, talaj, táj megőrzése;
- a makrorégió déli-délkelet európai részének felvirágoztatása.
Mivel a Duna-medence magába foglalja Európa leggazdagabb és legszegényebb régióit Bajoroszágtól Macedóniáig, ezért a stratégia átfogó célja a Duna régión belüli országok együttműködési készségének fejlesztése is.
Az előadások után Hajas Pál vezetésével a résztvevők kis munkacsoportokban dolgozták ki javaslataikat, ajánlásaikat.
A konferencia záró előadásában Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke az élhető Duna-partok fejlesztésére összeállított „Dunai Gyöngysor” program projektötleteit mutatta be. A „gyöngysornak” az élhető Duna-partok hasznosítása a zöld turizmusban, a közösségi tervezési folyamatok, a szemléletformálás és a helyi hálózatok kialakítása is részét képezik.
A Duna Stratégiáról bővebben a www.danube-region.eu oldalon lehet olvasni.
Forrás: VM VKSZI