A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében 2012. február 1-jén Kecskeméten tartották a „Homokhátsági tanyai termékek piacra juttatásának elősegítése Kamra-túra II. ütem projekt” projektindító konferenciáját. Az események a Kiskunsági Nemzeti Park Természet Háza adott otthont.
Köszöntő beszédében a házigazda Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, Boros Emil elmondta: tavaly védték le a nemzeti parki termékeket, amelyek közé nem kizárólag az általuk előállított termékek tartoznak, hanem minden olyan áru, alapanyag, amelyek ellenőrizhetően a nemzeti parki területekről, az ott élő gazdák, termelők gazdaságából származik.
A konferencia nyitóbeszédében Mezőszentgyörgyi Dávid, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének (VM VKSZI) főigazgatója kiemelte a tanyás térségek támogatásának fontosságát, valamint a tavalyi évben meghirdetett Tanyafejlesztési Program eddigi rendkívül sikeres működését. Felhívta rá a figyelmet, hogy az előzetesen kitűzött határidőket napra pontosan tartotta a pályázatok kezeléséért felelős VM VKSZI. A lebonyolítás részeként az intézet feladata a beérkezett észrevételek, javaslatok összegyűjtése és továbbítása a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, sőt, a VM VKSZI munkatársai térstatisztikai kimutatások segítségével feltérképezték a pályázatra jogosultak, a pályázók, valamint a sikeres pályázatot benyújtók körét is. Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Kecskeméti Osztályával való együttműködés eredményességét a felmérések végzése, kiértékelése során.
Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke és jeles Alföld-kutató geográfus „Élet a tanyán – helyzetkép és értékelés” címmel tartott előadást. Ennek gerincét a tanyás térségek csökkenésének sajnálatos ténye, és az erre való megoldások keresése, az új „vidék-tudás” elképzelése, és a tanyai támogatási programok szélesebb körű kihasználásának elősegítése adta. Felhívta rá a figyelmet, hogy a tanyasi életformának van létjogosultsága, a piacra termelő tanyasiak mellett pedig szükség van a tudatos, tájfenntartó építési megoldásokra is. Előadása során számos nemzetközi példát említett (Hollandia, Dánia, Franciaország, Japán), és szerinte szükség lenne a hazai tanyaprogram nemzetközi vidékfejlesztési iskolába emelésére angol nyelvű kiadványok, konferenciák segítségével.
A konferencia névadó projektjének bemutatását, a Kamra-túra projekt II. ütemének összefoglalását Kőváriné Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke ismertette a résztvevőkkel. Kiemelten beszélt a tanyasi termékek piacra jutásának nehézségeiről, a város – vidék együttműködés fontosságáról. Elmondta, hogy Kamra-túra megálmodói által létrehozott marketinghálózat nagyban megkönnyíti a falusi termékek közvetlen értékesítését, miközben egyfajta minőségbiztosítási rendszert is jelent, hiszen csak azokat a kistermelőket, gazdákat tűrik meg ebben a kölcsönös érdekeltségi elven alapuló közösségben, akik az elvárt élelmiszer-minőségi szintet tudják nyújtani. Mindazonáltal tervezik új tagok felvételét, miközben a régiekkel kapcsolatos adatfrissítési munkálatokhoz is hozzá kell látni.
Szabadkai Andrea, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja a védjegyek fontosságáról, a fogyasztói bizalom megőrzéséről, valamint a kistermelők közvetlen értékesítési feltételeiről, támogatásáról beszélt. A „Homokháti célprogram” eredményeiről – amely során 34 projekt és 10 kisprojekt valósult meg – Nagy Lászlóné számolt be. A korlátozott marketing lehetőségek ellenére a 2001-2007-ig tartó célprogramban évente 220 fő gazda vett részt. Dene Orsolya előadásában a projektekhez kapcsolódó oktatóanyagokról, a szárazságtűrő növények gyűjteményének összeállításáról és különböző képzések indításáról hallhattak az érdeklődők.
A megbeszélés második felében, a fórum hozzászólásokból is kitűnt a gazdák tanyai termékek iránti elkötelezettsége, és hogy mennyire fontos a tanyai termékek piacra juttatásának elősegítése.
Forrás: VM VKSZI