Hetedik alkalommal írtak ki közösségi pályázatot a népi életformához kötődő írott, képi és tárgyi emlékgyűjtésre, népszokások felelevenítésére, amelyek fontos szerepet töltött be a zalai falvak életében. A pályázatnak köszönhetően november 19-én hetedszerre rendezhették meg Letenyén a Zalai Hagyományok Napját.
„A beadott pályázatok előzsűrizését követően 18 csoport kapott meghívást a gálaműsorra” – mondta Konczér Katalin, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény vezetője, aki jelezte: a színpadi produkciók mellett filmvetítéseket is terveznek, a hagyományőrző csoportok és egyesületek egy része ugyanis így készítette el pályamunkáját. A résztvevő csoportok többsége viszont színpadi produkciókkal készült, ennek megfelelően hatalmas nyüzsgés volt a színfalak mögött, talicska, kapa, kasza, puttony, megannyi teknő sorakozott a fellépők közelében.
„Az idén öt, általam vezetett hagyományőrző csoport nevezett a versenyre” – büszkélkedett Kulcsárné Csejtei Marianna, aki a zalabesenyőiek mellett a gellénházi, németfalusi, zalaszentiváni és sárhidai csapatot is vezényelte. „Vegyes műsorral készültünk, az egyik csoportom az élet egyik fontos fordulójához kapcsolódó szokást, a falusi keresztelőt mutatja be, míg a többiek jeles napokhoz fűződő népszokásokat elevenítenek fel, így többek közt a lucázást, a búzaszentelést, a szüretelést visszük színre.”
A Letenyéért Közéleti Egyesület egy nem kevésbé érdekes és különleges témát, a falusi földműves ember végrendeletét és az öröklés folyamatát mutatta be. ”Nagy szerencsénk, hogy az egyesület egyik tiszteletbeli tagja, Pataki István még emlékszik a régi dolgokra, tulajdonképpen az ő elbeszélése alapján dolgoztuk fel a témát” – mondta Ráczné Lánczok Zsuzsanna, az egyesület vezetője. Hozzátette, „a falusi gazdák egy része általában az utolsó pillanatra hagyta a végrendelkezést, azt vallották ugyanis, hogy nem vetkőznek le addig, míg le nem fekszenek. Ilyenkor aztán – mint ahogy az általunk színpadra állított jelenetben is látható – az orvos mellé közjegyzőt is kellett hívni, hogy hitelesítse a végrendeletet.”
„Idén nem régi népszokásokat dolgoztunk fel, hanem a falu szülötte, Deák Ferenc nőkkel kapcsolatos mondásaiból, anekdotáiból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót” – avatott be a Söjtöri Népdalkör Egyesület helyettes vezetője, Koltai Erzsébet, aki az egyik legviccesebb idevágó történetet is elmesélte. Eszerint Deákot egyszer felkereste egyik idős barátja, aki nagy örömmel újságolta, hogy frissen nősült. Deák erre így reagált: „Minek nősültél meg ennyi idősen barátom? Tudd meg, hogy a bot és a házasság két különböző dolog. A bot a fiatalembernek parádé, az öregnek támasz. A házassággal viszont fordítva van, a fiatalembernek támasz, az öregnek parádé.”
A gálaműsoron fellépő községi csoportok produkcióit szakértő zsűri értékelte, Kiss Gábor, a Deák Ferenc Könyvtár igazgatója, Káli Csaba, a megyei levéltár igazgatóhelyettese, Kostyál László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóhelyettese és Tompa Gábor Kornél, a Hevesi Sándor Színház rendezője.
Forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Zalai Hírlap