A Nógrád megyei Bér evangélikus egyházközségében december 6-án adták át hazánk első, tájfajtákat őrző közösségi tanulókertjét. Természeti örökségünk megóvásáért és értékeink megtartásáért a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Fülöp Sándor kezdeményezésére még 2011 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
A kezdeményezéshez a mai napig több mint negyven templom- és iskolakert csatlakozott, amelyek területe összesen több mint százezer négyzetméter. A Közösségi Tanulókert Hálózat célja minél nagyobb egyedszámban elterjeszteni a Kárpát-medencéből származó ritka tájfajtákat. Elsőként 2011 októberében, a Béri Evangélikus Egyházközség templomkertjében ültettek ötven őshonos gyümölcsfát (almát, szilvát, körtét és cseresznyét) a kezdeményezés támogatói, köztük a zöld ombudsman és munkatársai. Az előkészületi munkákban Thuránszky István lelkész közreműködésével helyi lakosok, valamint a Bükki Nemzeti Park szakemberei is részt vettek.
A helyi tájfajták eltűnése nagy veszteséget jelentene, hívta fel a figyelmet Ángyán József a béri kert átadása után. Szerinte ezeket az évszázadok alatt természetes úton és paraszti nemesítéssel kiválogatott fajtákat össze kell gyűjteni, a sokszínű Kárpát-medence értékeit meg kell őrizni és tudatosítani a létezésüket. Az efféle kezdeményezések, amelyek önerőre, valamint a helyi közösségekre építenek, „az egyetlen normális, józan paraszti ész szerinti utat” jelentik, segítenek az ország talpra állításában és önrendelkezésének visszaszerzésében – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, a programba a helyi közösségeket és a történelmi egyházakat is sikerült bevonni, így a hagyományos értékek felszínre hozása segítségével közösségteremtő ereje is van. Az államtitkár emellett bejelentette, hogy a programot jövőre kiterjesztik a zöldségekre, gyógy- és fűszernövényekre, sőt, a génmegőrzés és a szaporítóanyag-ellátás rendszerét is újraépítik.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a programban rejlő munkahely-teremtési lehetőséget emelte ki, és köszönetet mondott azért, hogy partnerek lehetnek egy olyan programban, amely – szó szerinti értelemben is – gyümölcsözővé teheti Magyarországot. A püspök előzőleg megáldotta a kertet.
Szabadkai Andrea, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi tagja közölte, hogy a szervezet internetes oldalán bárki csatlakozhat a Közösségi Tanulókert Hálózathoz, így szakmai segítségben, többek között génbanki szakemberek tanácsaiban, ajánlásaiban részesülhet. A tápiószelei génbank jövőre hat helyszínes országjáró körutat szervez, amely során az intézmény munkatársai tanulókerteket látogatnak meg az adott régió fajtáival, és a helyi gazdákkal kihelyezési szerződéseket köthetnek. A csatlakozó kertek részére is hozzáférhetőek leszek fajtaismertető lapocskák, először a gyümölcsök témában.
Bér és környéke elesett terület - emelte ki Pekár István, a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának elnöke, ahol előfordul, hogy egy településen több a ház, mint a lakos, ugyanakkor ez a közösség élni akar. Ha az egész ország összefog, megújulhat a magyar vidék, a falvaknak azonban nem csak külső segítségre kellene szorulnia, hanem azt saját rendszerükbe beépítve fejlődni, amihez öntudatra is szükségük van.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park igazgatója szerint még éppen az utolsó pillanatban indult a kezdeményezés, mivel a tájfajták nagy része egykori uradalmi gyümölcsösökben található, amelyek akár több mint száz évesek is lehetnek, és sokszor már csak műholdfelvételek őrzik a nyomukat. Megmentésük többek között azért is fontos, mert más, ritka fajoknak is menedéket adnak, a kertek kihelyezett génbankot jelentenek, de akár közvetlen gazdasági hasznot is hajthatnak, hiszen az ősi fajták íze, zamata alternatívát jelenthet a nemzetközi piac gyümölcseihez képest.
Forrás: VM VKSZI