A nyáron megnyílt Liget téri őstermelői piacon tartott szakmai összejövetelt a Fenntartható Fogyasztás Klub december 2-án, Kőbányán. „A közvetlen termelői piacok és szerepük a helyi gazdaságfejlesztésben és az egészséges táplálkozásban” címmel megrendezett fórumon Konrád Istvánné, a piac vezetője elmondta, a rendezvény akár félidei értékelésként is értelmezhető. A működés kezdete óta viszonylag kevés idő telt el, ezért még csak „kísérleti piacként” értelmezi az amúgy élete munkájaként aposztrofált vásárt. Mint mondja, panaszra semmi oka sincs, s habár 35 éve gazdálkodik és folyton értékesítési problémákkal küzdött, most minden segítséget megkapott, mind a Vidékfejlesztési Minisztérium, mind pedig a kőbányai önkormányzat részéről. A polgármester is szívén viseli a piac sorsát, itt kezdi munkanapjait, s miközben reggelijét fogyasztja, rövid ügyfélfogadást is tart az érdeklődőknek. Konrád Istvánné szerint a közvetlen élelmiszer-értékesítésnek számos gazdasági tényező mellett az is az előnye, hogy itt a termelők és a vásárlók között közvetlen kapcsolat jön létre, ezzel közösséget, egy nagy családot formálnak az itt rendszeresen megforduló emberek. Az ország számos vidékéről jönnek gazdák, az egyik hentes pult mögött csaknem kétszáz kilométerről érkező mezőcsáti állattenyésztők értékesítik portékájukat.
Külföldi példák bemutatásával hangsúlyozta a helyi piacok és a tudatos fogyasztásra nevelés korszerű eszközeinek jelentőségét Vörös Mihály László, a HÉLIA szakmai műhely vezetője, aki élete során többször megfordult Japánban. Mint mondta, szinte példa nélküli, hogy egy olyan mostoha természeti adottságokkal rendelkező szigetországban, ahol a magyarországihoz hasonló széles önellátásnak nincsenek meg a feltételei, több mint 14 ezer helyi termelői piac működjön, mely az ország élelmiszer kereskedelmének tíz százalékát teszi ki. Japánban már kisgyermekkortól elkezdődik a tudatos (helyi és egészséges termékek) fogyasztásra való nevelés. A japán táplálkozásoktatási törvénynek megfelelően már az óvodában főzni tanítják a kisgyermekeket, de számos egészséges táplálkozást népszerűsítő klub is megkezdte működését, melyek házhozszállítást is vállalnak azok számára, akiknek munka mellett nincs idejük piacra járni, vagy koruknál fogva ez nagy megterhelést jelent. Előadása összegzésként a japán tapasztalatok hazai alkalmazhatóságát emelte ki a szakember.
Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa egy tavalyi kutatás eredményét ismertette, amelynek fókuszában a Magyarországon fellelhető közvetlen értékesítés struktúráját térképezték fel. A tradicionális piacok pontos számát és azok kiskereskedelmi súlyát nehéz megbecsülni, hiszen nincs közvetlen adatforrás a témában, így saját adatgyűjtésre kellett hagyatkozniuk. Kísérletet tettek annak feltárására is, melyek a közös jellemzői azoknak a termelőknek, akik a közvetlen értékesítési formát választják. Sokak számára nem ez jelenti a fő értékesítési csatornát és vannak olyanok is, akik csak a családi hagyományok továbbélést látják benne. Sajnos sok esetben kényszervállalkozásként választják a közvetlen értékesítést, hiszen gyakran gazdaságuk méret- és technológiakorlátolt, így nem tudnak megfelelni a multik elvárásainak.
Forrás: VM VKSZI