A Duna menti nem-kormányzati szervezeteket igyekszik összefogni a „DaNet” konferenciasorozat, amelynek nyitóállomását 2011. november 29. és 30. között rendezték meg Budapesten.
Az Európai Unió (EU) fél éve fogadta el történetének második makroregionális stratégiáját, a Duna Régió Stratégiát, ami az egyik fő célkitűzés volt az EU Tanácsának magyar elnöksége számára. A stratégiának többek között része, hogy megvalósításába és nyomon követésébe a nem-kormányzati szereplőket (például kamarákat, érdekképviseleteket, civil szervezeteket) is bevonják.
Ebben igyekszik segíteni a konferenciasorozat, amelyet az MTTSZ és az MNVH közösen szervezett meg. A nyitórendezvényre számos magyar, külföldi és nemzetközi szervezet képviselője érkezett a Fekete-tenger partján fekvő Nikápolytól az Alpok és Adria közelében található Ljubjanáig. Többek között az első, Duna menti nemzetközi szakmai ernyőszervezet, a DAGENE génállomány megőrző szervezet tagjai is részt vettek a konferencián. A részt vevő nyolc ország közül Moldovát a Terra-1530 szervezet képviselte. A környező országokban élő magyarságot a komáromi Sellye János Egyetem, az Erdélyi HANGYA és a Vajdasági Magyar Gazdák Egyesülete reprezentálta a nagyjából kéttucatnyi résztvevő között.
Az első nap az előadásoké volt. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő videóüzenetben köszöntötte a konferencián megjelenteket. Kiemelte, hogy a magyar EU Tanács-elnökség nem csak egy politikai megállapodást kötött, hanem információs rendszert és 11 irányító csoportot is létrehozott – utóbbiak felelnek a stratégia egy-egy prioritásáért. A stratégia júniusi elfogadásával „eldördült a startpisztoly”, a megvalósítással pedig élen járnak. Deutsch Tamás rámutatott a stratégia „közép-európaiságára” is.
A vidékkel és az agráriummal foglalkozó szervezetek összefogása az MNVH egyik kiemelt feladata, mondta Brandt Sára, a hálózat igazgatója. A szervezet egyik célja éppen az, hogy segítse a régiók közötti, illetve a határokon átnyúló együttműködést, a jó gyakorlatok terjedését, tanulmányutak, nemzetközi konferenciák és különféle képzések szervezését, ezeken keresztül pedig a Duna Régió Stratégia számos prioritásához is hozzá tud járulni. Brandt Sára az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot is bemutatta, amely szintén segítheti a civil szervezetek hálózatosodását, többek között a honlapján található partnerkeresővel.
Szilvássy István, az MTTSZ elnöke is a civil szervezetek nemzetközi összefogására hívta fel a figyelmet, ezért a szövetség DANUBENET névvel hálózatot igyekszik szervezni, és a konferencia is fórumot, kapcsolatépítési lehetőséget nyújt a civilek számára. Szilvássy István a Dunai Gyöngysor elnevezésű projektet is bemutatta, amelynek célja a Közép-Európát átszelő folyó értékeinek bemutatása. Visszaadnák annak a több mint 300 várnak az eredeti funkcióit, amelyek eredetileg a hadi célok mellett közösségi terekként is működtek, ma azonban csak „kegytárgyak”. Újra be kellene ezeket vonni a társadalom mindennapi életébe például úgy, hogy a műemlékvédelmet összekapcsolnák a piactartással, és helyi termékeket árulnának bennük – tette hozzá az elnök.
Szegvári Péter, a Külügyminisztérium Duna Stratégiáért felelős vezetője aláhúzta, hogy az EU három „nem”-éből sikerült három „igen”-t csinálni, így ha plusz pénzt nem is, elkülönített összegeket szeretnének bevonni a programba. Kiemelte azt is, hogy a stratégia a Duna teljes vízgyűjtő medencéjének területéről összegyűjtötte az országokat, ennek köszönhetően rendkívül sokszínű a résztvevő 14 állam tábora. Az előadó ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy nem csak az államokat, hanem a dunai városokat és régiókat valamint a nem kormányzati szereplőket is beemelik a programba – utóbbi révén az állampolgárokat is közelebb lehet hozni a stratégiához.
Nádasi György, a Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkárságának főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy hat résztvevő ország még nem tagja az EU-nak, így a stratégia ezen államok integrációját is segítheti. Kiemelte továbbá, hogy a stratégia nem csak egy-egy területre koncentrál, hanem átfogó módon fejleszti a térséget azoknak a forrásoknak a hatékonyabb elköltésével, amelyekkel eddig nem tudtak teljes egészében élni a résztvevők.
A második nap indították útjára a DANUBENET hálózatot egy partnerségi megállapodással, a résztvevők pedig megvitatták, milyen lépéseket tegyenek az elkövetkező időszakban.
Forrás: VM VKSZI