Az állatok száma évről évre csökken, a rendszerváltás előtti tíz millióból mára nagyjából három milliónyi maradt. „Lassan már csak a tévéből tudjuk, hogyan néz ki egy sertés” – szemléltette a helyzetet Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az egyéni gazdálkodók részesedése a nagy telepekéhez képest ötvenről harminc százalékra esett tavalyra a tíz évvel azelőtti szinthez képest, a foglalkoztatottak száma pedig harmadára csökkent 1992 és 2008 között.
Ennek számos oka van, a vidék népességének és népességmegtartó erejének csökkenésétől kezdve a hiányos infrastruktúrán át a nem elégséges tanácsadáson át a kutatás-fejlesztési elmaradottságokig. Pedig a házi sertéstartás számos előnyt nyújt, a közvetlen gazdasági haszon mellett pedig Németh Antal kiemelte, hogy az állatok nevelése serkenti a kertművelést és több mozgást is igényel.
A szakmaközi szervezet elnöke több ötlettel is szolgált a házi sertéstartás segítésére. Többek között a nagy telepek átadhatnák a nagyüzemi termelésbe be nem illeszthető állataikat, lehetne osztani szociális segélyként takarmányt, elhagyott épületek részeit vagy egészét bocsájthatnák a termelők rendelkezésére, de akár az önkormányzati szabályozásokat is érdemes lenne felülvizsgálni, sok település ugyanis még a külterületeken is tiltja a sertéstartást. Németh Antal szerint tudatformálásra és a gazdák felkészítésére is nagy szükség lenne.
A sertéstartók mellett ugyanakkor a vásárlókra is ráférne a tanulás Dömölki Lívia, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-biztonsági munkabizottságának elnöke szerint. Hiába figyelnek ugyan jobban oda a magyar vásárlók a minőségre, mint korábban, azt nehezen találják meg. A hazai fogyasztók 65 százaléka például bármilyen reklámmondatot szó nélkül elhisz, holott ezek gyakran félrevezetőek, és sokszor az ár sem igazít el, mert nem áll arányban a minőséggel. A helyzeten ugyanakkor segíthet a nemrég elfogadott európai uniós élelmiszer-címkézési szabályozás. Dömölki Lívia kiemelte az iskola és az oktatás szerepét is, mivel a gyermekek az egész családnak közvetítik a nekik átadott információkat.
Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet (TÉSZ) ügyvezető igazgatója a TÉSZ-ekben lehetőséget lát a fejlődésre. A működésüket szabályozó, 2002-es törvény megszületése óta már 26 sertéstartó szövetkezet alakult, és az összes értékesített disznó 40-45 százaléka TÉSZ-ekből származik.
Sikerük oka, hogy a vásárlónak és az eladónak is előnyöket nyújtanak. A vágóhidak megbízható ellátásra számíthatnak, miközben a termelők kiszolgáltatottsága csökken, érdekvédelmi képességük nő, és a támogatásokat is hatékonyabban lehet elosztani. Az állam is jól jár, mert a szövetkezeteken belül a „fekete vágások” is kizártak, ezáltal nőhetnek az áfabevételek.
Forrás: VM VKSZI