A kertészetek által előállított termés mennyisége és a vetésterület egyaránt csökken. Tavaly a 2009-es évhez képest 18 százalékkal kisebb területen 29 százalékkal kevesebb zöldségfélét takarítottak be. A gyümölcstermés az előző évinél 13 százalékkal volt alacso
nyabb, és a szőlősök területe is 80 ezer hektárra csökkent. A dísznövénytermesztésre a stagnálás jellemző.
A kertészeti ágazat jelentőségét mutatja, hogy míg a mezőgazdasági területből alig öt százalékot képvisel a kert, a gyümölcsös és a szőlő, addig a mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy húsz százaléka, a kivitel 12 százaléka innen származik, és jelentős az ágazat részesedése a foglalkoztatásból is.
„Sok kis termelő és elaprózott termelési szerkezet jellemzi az ágazatot. A termelés visszaesett, lassan a hazai piacról is kiszorulunk” – mondta Weisz Miklós, az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke. A szakember szerint az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy sok fajta esetében szinte nem lehetett a terményt eladni, a szezont alacsony induló ár, és a kezdeti magasabb árak gyors csökkenése jellemezte. Az állattenyésztés mellett a kertészeti ágazat az, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a Nemzeti Vidékstratégiában is prioritásként megfogalmazott vidéki foglalkoztatáshoz és népességmegtartáshoz, mivel magas a kézimunka igénye és eltartó képessége. Éppen ezért Weisz Miklós szerint nem csak gépesítéssel, hanem a volumen növelésével is foglalkozni kell.
„Magyarország mezőgazdasági bruttó termelői értékének 11-14 százalékát a zöldség- és gyümölcsfélék adják” – mondta Isépy Anett, az Agrárgazdasági Kutatóintézet zöldség-gyümölcs termékpálya referense. A szakember szerint az idei évet legnagyobb mértékben a németországi E. coli járvány miatti pánikhangulat befolyásolta. „Oroszország ideiglenes embargót vezetett be az európai zöldségimporttal szemben, emellett igen jó és bő termést hozott az idei esztendő. A nagy európai zöldségexport-országok új felvevőpiacokat kerestek, amely nagy mértékben befolyásolta a kereskedést, erős árlehajtó hatása volt” – mondta Isépy Anett.
Az idei év elején a Magyarországon hajtatott prímőr áruk (paprika, paradicsom, uborka) termelői ára nyolc-tíz százalékkal volt alacsonyabb a 2010-es esztendő hasonló időszakához képest. „A rendkívül jó időjárásnak köszönhetően májusban és júniusban rengeteg zöldség termett, a termelői árak emiatt negyven-hatvan százalékkal maradtak el az előző évitől. A piacra egyéb negatív tényezők is hatottak, mint például az orosz piac ideiglenes lezárása, amelynek hatására hazánkban is nőtt az olcsó import termékek aránya” – mondta Ledó Ferenc, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke. A belföldi kereslet elsősorban a vásárlóerő csökkenése miatt esett vissza. Emellett gyakori jelenség, hogy az élelmiszerláncok sokszor száz-százötven százalékos árrést alkalmaznak.
Forrás: VM VKSZI