Júniustól augusztus 31-ig naponta reggel 8-tól este 8-ig működött a viharjelző rendszer tesztüzeme két, Abádszalók térségében és a poroszlói kikötőben kialakított állomással. Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (OKF) hetvenmillió forintos
beruházása nyomán jövőre tovább bővül a viharjelző rendszer a Tisza-tavon: további két fényjelző állomást létesítenek, az ideiglenes vezérlőrendszert pedig állandóra cserélik. Tollár Tibor, az OKF főigazgató-helyettese a nyár közepén tartott sajtótájékoztatón elmondta, keresik a forrásokat egy ötödik fényjelző állomás kialakítására is, amellyel mindenhonnan láthatóvá válna a Tisza-tó viharjelző hálózata. A költségeket 25 millió forintra kalkulálják.
Az idén tesztelt két állomással a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó után a Tisza-tó lett Magyarország negyedik olyan vízfelülete, amelyen viharjelzés működik. A rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci, illetve nyíregyházi állomásáról kapcsolják be viharveszély esetén. Az elsőfokú viharjelzéskor percenként 45-ször villannak fel a jelzőfények, ilyenkor nem szabad ötszáz méternél messzebb eltávolodni a parttól. A másodfokú jelzésnél – percenként 90 villanás – pedig már csónakkal sem szabad a Tisza-tóra menni.
A tervek szerint jövőre már április 1. és október 1. között működik majd viharjelzés, és a vezérlőközpont mellett újabb két állomást állítanak szolgálatba: egyet szintén Abádszalókon, a strandon, egyet pedig Sarudon. Abádszalókon 15, Sarudon 30 méteres oszlopot kell megépíteni. Az építkezés augusztus végén kezdődött, a próbaüzem várhatóan októberben indul. Mint Tollár Tibor megjegyezte, a rendszer nem csupán a fényjelzés, hanem információs táblák, továbbá webkamerák üzemeletetésére is alkalmassá válhat. Az OKF azért is a megelőzésre helyezi a fő hangsúlyt, mert a mentések során nem csak a bajbajutottak kerülnek veszélybe, hanem saját kollégáik is. Tollár Tibor bízik abban, hogy a kiépülő Tisza-tavi viharjelző rendszer (amelynek összértéke 150 millió forint lesz), hozzájárul majd a térség biztonságához, a turizmus fejlődéséhez.
Szabó Róbert a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, és egyben a Heves Megyei Közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a víztározó négy megye és két régió területét érinti, és a tanácsnak a fejlesztések összehangolása a feladata.
A tanács 2006-ban készítette el a viharjelző rendszer megvalósíthatósági tanulmányát, majd 2007-ben megszületett a tervdokumentáció is. Ezután 2010-re épült ki a két állomás az ideiglenes központi vezérléssel. Az 50 millió forintos fejlesztést pályázati forrásból valósította meg a tanács a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Egyesület bevonásával.
Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület, MTI, fonixtvtiszafured.com