Már tizennyolc festmény díszeleg a freskófalunak is nevezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén, ahol a múlt hónapban tartották a második Sárkányünnepet. A rendezvényen a helyi pénzt, a lenkést is bevezették.
Az észak-borsodi térségben a szlovák határhoz közeli település
különlegességét annak köszönheti, hogy hátrányos helyzetéből egyedülálló módon próbál meg kitörni: a kisközség házainak falán a cigány festészet hatalmas, és a világon egyedülálló szabadtéri tárlata van kialakulóban.
A freskófalu-program egy éve kezdődött. Az ötletgazdák reményei szerint ezzel turistákat vonzanak a településre, ami munkahelyeket, de legalábbis egy kis kiegészítő jövedelmet teremthet az itt élőknek. A sárkány szimbolikus kapocs Bódvalenke turisztikai kínálatában: a cigány művészet és kultúra, valamint a falut körbevevő értékes, védett lápra épülő ökoturizmus között.
Az első Sárkányünnepet tavaly tartották, akkor a Bódva menti rendkívüli árvízi helyzet és a sok-sok eső nehézséget okozott. Ettől függetlenül több százan vettek részt az eseményen, az idei rendezvényre pedig még több ember jött el. Az ünnepen neves cigányzenészek, énekesek léptek föl, akik félórás váltásban vonultak egyik képtől a másikig, ott improvizáltak, elmesélték a látottakat. A program első felében tartott zenés tárlatvezetés Váradi Gábor A kislétai áldozatok emlékére című freskója előtti műsorral kezdődött, amelyet a Bódvalenkei Asszonykórus adott. Majd délután sárkányvágta, sárkánymese, koncertek színesítették a rendezvényt. A programban rengeteg játék, valamint főzőverseny is szerepelt. Fellépett mások mellett a Besh o droM, a Romano Teatro. Amatőrök és profik együtt zenéltek. A napot utcabál zárta.
A Bódvalenke-Freskófalu egyike volt annak a 27 projektnek, amelyeket az Erste Foundation társadalmi integrációs díj pályázatán Country Winner/Honorary Award elismerésben részesítettek a Kelet-Közép-Európából nevezett 1867 közül.
Forrás: Borsod-Torna-Gömör Egyesület, minok.hu