Átadták Kozárdon az ország legújabb Integrált Közösségi és Szolgáltató Terét (IKSZT). Az augusztus 4-ei ünnepségen a palóc község apraja-nagyja részt vett.
Az épülethez érzelmileg is erősen kötődnek a település lakói: 1929-ben önerőből álltak neki felépíteni helyi terméskövekből, hogy általános iskola és kápolna kaphasson itt helyet, így a kozárdiak több generációja is itt keresztelkedett és tanult. „Én a második sorba ülök!” – kiáltott fel nosztalgikusan egy helyi, amikor belépett az IKSZT-be, az 53,2 millió forintból átalakított épületben azonban padok helyett könyvtár, zenesarok, internetkapcsolattal ellátott számítógépek, tan- és teakonyha, illetve már egy kiállításnak otthont adó multifunkciós tér fogadja a látogatókat. A bejáratnál rámpa, az ajtókon Braille-írás biztosítja teljes akadálymentességet, a kismamákra pedig pelenkázóval, valamint a zárható biciklitároló melletti, babakocsiknak fenntartott helyiséggel gondoltak.

Az épület átadóünnepségén így joggal nevezhették a „megújulás csodájának” az IKSZT-t, amely új funkciókkal szolgálja továbbra is a közösséget. Hajasné Banos Márta polgármester elmondta, hogy a megújult épület csak egy lépést jelent a település 2002 óta folyó átfogó fejlesztésében. Többek között a község határában létesített gyümölcsös és víztározó, a faluház, a templom, a szennyvíztisztító és számos vendégház révén tört előre a település. „Kozárd szerény gyertyalángként mutat utat a vidék megmaradásáért folytatott küzdelemben” – mondta a polgármester.

Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője szerint egész Nógrád büszke lehet a kozárdiak eredményeire, akik „mertek nagyot álmodni”, kitűzött céljaikat pedig következetesen megvalósították. A politikus, aki a megyei közgyűlés és az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is, a jövőbeli fejlesztésekre hívta fel a figyelmet, így a közúthálózat akár idén befejeződő felújítására.

Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár szintén gratulált Kozárdnak. Elmondta, hogy az IKSZT-k furcsa elnevezése mögött meg kell látni a tartalmat. Az addig is jó szolgálatot tevő épületek ugyanis megújulhatnak és más, bővített szereppel állhatnak a helyiek rendelkezésére, olyan közösséget építve, amelybe egyrészt az egész kistérség be tud kapcsolódni, másrészt növelve a vidék lakosságmegtartó képességét. A vidékre pedig szükség van, hiszen erejétől az ország ereje is függ, így a kormánynak alapvető feladata a vidékfejlesztés.

„Ahhoz, hogy egy irányba tudjunk menni, először találkoznunk kell” – mutatott rá az IKSZT-k jelentőségére Beer Miklós püspök. A váci egyházmegye feje szerint azzal, hogy a közösségi terek ennek helyet adnak, segítenek előre vinni az ország szekerét, de ehhez az emberek akarata is kell. A helyiek ugyanakkor bizonyították, hogy a magyar vidékben van élet.

Ezt követően a váci püspök megáldotta az épületet, melyet Búsi Lajos szalagátvágással adott át hivatalosan is a közönségnek.

Cikk megosztása