Kaszálás, gereblyézés és kukoricamorzsolás mellett további furfangos feladatokat kellett a verseny résztvevőinek időre elvégezni. A „Kmecke Igre” a Szlovén Falusi Fiatal Szövetség hagyományos éves rendezvénye, vetélkedője. A résztvevő csapatok különböző mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekben mérték össze erejüket. Hazánkat az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviselte, illetve az agrárszervezet által indított Vidék Kaland program résztvevői.
Szlovénia területének csupán tíz százaléka síkság, a völgyekkel és medencékkel együtt sem haladja meg a 18 százalékot. Ennek ellenére a mezőgazdaság az ország területének mintegy negyvenhárom százalékát hasznosítja, bár igaz, hogy szántóföldi termelésre csupán 14,6 százaléka alkalmas. Az egy lakosra jutó mindössze 1246 négyzetméter szántóterület az önellátás biztosításához kevés, a mezőgazdaság mégis a nemzeti össztermék hat százalékát adja. Napjainkban már csak minden tizedik szlovén él a mezőgazdaságból, elsősorban gabona- és gyümölcstermesztésből és belterjes szarvasmarha-tenyésztésből.
„A jelenlegi tendenciák szerint Szlovénia a Közös Agrárpolitika reformjának kisebb vesztese lesz” – mondta Emil Erjavec, a ljubljanai egyetem biotechnológiai fakultásának professzora. Szlovénia az új tagállamok között – Máltával együtt – egyedüliként vette át az agrárfinanszírozásban az SPS-modellt (egységes mezőgazdasági támogatási rendszer). Emil Erjavec elmondása szerint a szlovén modell abban különbözik a nyugati tagállamok által használt rendszertől, hogy a tejtermelő és húsmarha tartókat is támogatja. „Összesen tizenöt különböző jogcím alapján a szlovén gazdák az általuk hasznosított földterület után hektáronként hatszáz-nyolcszáz eurós támogatást is kaphatnak évente. Ez jelentős összeg, azonban ne felejtsük el, hogy hazámban az átlagos üzemméret 30-40 hektár, és a földek nagy része nehezen művelhető területen fekszik” – hangsúlyozta Emil Erjavec. A professzor szerint az SPS rendszer szerint „alanyi” jogon 300 euró jár hektáronként, amelyet a ljubljanai kormány 150 eurós hektáronkénti támogatással egészít ki. Amennyiben egy fajta „flat rate” alapján kapnak az uniós gazdák támogatást 2013 után, a szlovén termelők ötven eurót bukhatnak évente és hektáronként. „A legnagyobb gond az agráriumban, hogy Szlovénia az elmúlt években nem optimalizálta az ágazat produktivitását, tehát nem reagált a piac változó igényeire. Ezzel szemben hatalmas energiát fektetett abba, hogy az igényelhető támogatásokat maximalizálja, függetlenül a piactól, a kereslet-kínálat klasszikus szabályaitól” – mondta Emil Erjavec. A szlovén mezőgazdaság mintegy felét a tejtermelés teszi ki. Emellett fontos ágazat a húsmarha tenyésztés, a gyümölcstermesztés (elsősorban alma) és a borászat. Kevesen tudják, de Szlovénia adja a komló világtermelésének hat százalékát, legnagyobb felvásárlója Németország.
Martina Podpecan 33 hektáron gazdálkodik a családjával. Immár a harmadik generáció foglalkozik állattenyésztéssel. Negyvenöt fejőstehén és ugyanennyi növendékállat van a farmon. Naponta hét-nyolcszáz liter tejet termelnek, ennek nagy részét helyben fel is dolgozzák, csupán száz litert tejet adnak el naponta a környékbeli feldolgozó üzemeknek. „Ezerkétszáz liter tejet dolgozunk fel kétnaponta. Tizenegyféle sajtot, joghurtot készítünk és a friss tejet is szívesen vásárolják meg a környékbeliek a farmon található üzletünkben” – mondta Martina Podpecan. A fiatal gazda autodidakta módon tanulta meg a mesterséget, jelenleg Olaszországban tanulja a sajtkészítés tudományát. Az elmúlt években egy sikeres pályázatnak köszönhetően falusi szálláshelyé építettek át egy százötven éves istállót. A mezőgazdaság mellett így a turizmus irányába is nyitottak.
Forrás: umvp.eu