Munkával töltik az időt az ivánci Vas megyei Szakosodott Otthon értelmileg akadályozott lakói. Az intézet vagy egy saját biokertészete, ahol az üvegházaiknak köszönhetően télen-nyáron folyamatosan termelik a minősített, ellenőrzött zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket viszonteladókon keresztül Ausztriába és Szlovéniába exportálnak. A lakók egy része épületeket takarít, parkot gondoz és a mosodában dolgozik. A kézműves műhelyben többféle jó minőségű, eladásra szánt tárgy készül folyamatosan, amelyet saját boltjukban kínálnak eladásra. Az intézmény célja a lakók megmaradt képességeit megtartani, valamint azokat fejleszteni, ugyanis többen vannak olyanok is, akiknél ez lehetséges.
„A falu, mint azt sokan tudják, az Őrség kapuja, intézményünk pedig – ahol tizennégy épület található – csaknem tizenhárom hektáron terül el. Egykor a Sigray család birtoka volt, 1951-től tüdőbeteg szanatórium működött itt, 1979-től elme szociális otthon, 1990-től pedig értelmileg akadályozott és idős emberek laknak itt. Előbbiek száma most 195, utóbbiaké 35. A legelőnytelenebb, leghátrányosabb régiókból, az őrségi, a szentgotthárdi és a körmendi kistérségből kerülnek hozzánk hajlott korúak, és nehézsorsúak” – mesélte az otthon igazgatónője, Vargáné Laczó Annamária.
Hozzáfűzte: „Enyhe, közepes, súlyos, továbbá halmozottan sérült lakóink vannak, a fogyatékosság teljes skálája megmutatkozik. Sokán megkérdezik, vajon kell-e tőlük félni? Az itt dolgozók a megmondhatói annak, hogy az értelmileg akadályozott személyek nem bántanak soha senkit. Ha belegondolunk, a büntetés-végrehajtó intézetek tele vannak ép emberekkel. Kétségtelen, hogy nehéz itt dolgozni, de az is igaz, hogy hálás feladat.”
Az itt élő értelmileg akadályozott személyek egy része – a fogyatékosság igen magas foka miatt – önellátásra képtelen, ezért huszonnégy órás ellátásra szorul. A jobb állapotban lévők bizonyos hányada részben el tudja magát látni, három családi házban pedig – 8, 10, és 12 férőhelyesek – úgy élnek, mint mindenki más. Mosnak, főznek, takarítanak, vásárolnak az itteni boltban és reggel elmennek dolgozni. Rendszeresen részt vesznek orvosi vizsgálaton és gyógyszerekkel is ellátják őket.
„Integrációs napokat szervezünk körmendi általános iskolákkal közösen, az Olcsaival, a Kölcseyvel. Szeretnénk közel hozni a generációkat egymáshoz, épeket és sérülteket, közös műsorokkal, éneklésekkel, zenéléssel. Úgy véljük, hogy a kilenc-tíz éves gyerekek szemléletén még lehet változtatni: először furcsának találják az értelmileg akadályozottakat, majd rájönnek, hogy valójában ők is társaink az életben. Hallatlanul fontos, hogy a lakóink megérezhessék, ők is részesei a szűkebb-tágabb környezetnek, a társadalomnak.” – mondta Vargáné Laczkó Annamária.
Forrás: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület, vasnepe.hu