Az IKSZT forrásból felújított Faluház adott otthont az Európa nap elnevezésű szakmai fórumnak a Tolna megyei Tengelicen. A rendezvényt a fővédnök, Horváth István, Szekszárd város polgármestere, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket. Az eseményen rangos előadók vettek részt.
Elsőként V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési államtitkára szólalt fel a vidékfejlesztés jövőbeni feladatairól, lehetőségeiről. Beszédében elmondta: a versenyképességhez elengedhetetlen a megfelelő minőség, amire a hosszú távú üzleti sikerhez nélkülözhetetlen bizalom épül. „Egyfelől azt szeretnénk, hogy a termelés kisebb üzemméretekben történjen, de ez anélkül, hogy vele együtt a szövetkezést ne segítenénk, nem megy” – mondta az államtitkár. Szerinte a helyi termékeket be kell engedni a helyi főterekre, ehhez helyi piacokat kell létre hozni, de erre már vannak jó példák.
A vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt a falusi és tanyasi vendéglátásról is. Lehet majd szálláshely- és attrakciók fejlesztésére igényelni forrásokat. A négymilliárdos keretből a hátrányos helyzetű vidékeken 65, egyéb területeken hatvan százalékos támogatáshoz lehet jutni – legfeljebb 35 millió forintig. A nonprofit szervezetek esetében a támogatási intenzitás száz százalékos. Mint V. Németh Zsolt kifejtette, az a legfontosabb, hogy az egyes vidékekre látogatók az ott készült termékeket, szolgáltatásokat igénybe vegyék. A helyi termékek és értékek előtérbe helyezése terén jó példaként említette a programnak otthont adó Tengelicet.
Ezt követően Csatári Bálint,a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke tartotta meg beszédét. „Az uniós csatlakozáskor egy már kész rendszert vettünk át. A vidéki térségek lemaradásának megállításához és fejlesztéséhez egy hazánkra, a különböző tájegységek, régiók egyedi igényeire szabott koncepció szükséges” – hangsúlyozta. Csatári Bálint szerint az innovatív megoldásokban mindig is jók voltunk, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években, a háztáji időszakában az Alföldön – elsősorban Soltvadkert környékén – sorra készültek a házilag barkácsolt „csettegők”, a traktorok alternatívái.
A Külügyminisztérium részéről Kókai Anita EU Elnökségi és Koordinációs főosztály munkatársa a magyar uniós elnökség feladatairól, eredményeiről, az ezzel kapcsolatos kihívásokról számolt be előadásában.
Komári Ágnes a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály minőségügyi szakreferense a hagyományos termékek piacra juttatásáról, a HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) védjegyről beszélt, a védjegy használatához kialakítandó pályázati feltételeket ismertette.
Ehhez kapcsolódott Maróthy Zsuzsa osztályvezető előadása, aki a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Élelmiszerbiztonsági Osztálya nevében a kistermelők működéséről szóló rendelet előírásait, fontos tudnivalóit ismertette az engedélyeztetési folyamatok, ellenőrzések szempontjából. Mindez nagyon hasznos információnak bizonyult a jelenlévő termelők részére.
A szekszárdi Ifjúsági Unió munkatársa, Mezei Csaba bemutatta a „Ne légy birka!” programot, amely nemcsak környezetvédelmi, ifjúsági kezdeményezésekre terjed ki, hanem igyekszik aktívan hatni az általános gondolkodásmódra, fogyasztási szokásokra. Ők segítettek a Helyi Termék piac elindításáben, amelyet minden második hét péntekén rendeznek Szekszárdon, lehetőséget kínálva a helyi termelőknek a bemutatkozásra, értékesítésre.
A házigazda település polgármestere, Gáncs István elmondta, a helyi termékek náluk nemcsak ünnepnapokon kerülnek a középpontba. Tengelicen évek óta cél az önellátás, ezért a helyi pékségtől és a vágóhídról vásárolnak, a környéken szerzik be a zöldséget is.
A vidékfejlesztési fórum zárásaként két sikeres helyi termelő mutatkozott be.
Kászpári Károly a Frissten Kft. képviseletében mutatta be hagyományos alapanyagokból dolgozó helyi pékségüket, Szőke Lajos pedig családi vállalkozásban főz rendkívül változatos ízvilágú lekvárokat, de terveik között szerepel a pálinkafőzés és fűszerkészítés elindítása is.
A programmal párhuzamosan folyt a fesztiválsátorban a helyi termelők kiállítása és vására is, ahol több mint harmincan mutatták be készítményeiket a közönségnek. A sajttól a kesztyűbábon és házi szalámin át a rongyszőnyegig számos terméket kínáltak, amelyek nem nagyüzemi keretek között, hanem házigazdaságokban készülnek. A szekszárdi Balogh István, aki kecsketejből készült tejtermékeket ajánlott azt mondta, sajnos kuriózumként kezelik a helyi termékeket az emberek, és sokan csak azért veszik, mert divatos, ha erről beszélnek, de aztán a bevásárlóközpontokba mennek. A házi szalámit, kolbászt, sonkát kínáló Sebestyén Gábor szerint fel lehet venni a versenyt a multikkal, nem árban, hanem jó minőséggel, mert akkor visszatérő vendég lesz a vásárlóból
A rendezvényen civil szervezetek is bemutatkozhattak, így jelen volt a bátai Fekete Gólya Ház, a Waldorf Iskola. A gyerekeket arcfestő, kézműves sátor várta, valamint Toma és Csapata ügyességi feladatokkal, gladiátorjátékokkal vitte a kicsiket és nagyokat egy másik világ hangulatába.
A Sárköz-Dunavölgye-Siómente HACS ehhez hasonló, az akciócsoport területén lévő településekkel közös programokat, fesztiválokat kíván szervezni a közeljövőben is, népszerűsítve a helyi termelés jelentőségét, a civil párbeszéd és az együttműködés jegyében.
Tekintse meg a fórumon, a kóstolón, és a fesztiválon készült fotókat az akciócsoport weboldalán!
Forrás: Sárköz-Dunavölgye-Siómente Egyesület