Háromnapos agrárcsúcsot tartottak az Európai Unió agrárminiszterei május végén hazánkban. Harmincegy delegáció, köztük 24 uniós tárcavezető vett részt az agrárcsúcs Mezőgazdasági és Halászati Tanács informális ülésén Debrecenben, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában. A rendezvényen résztvevők megismerhették az intézmény múltját, kiterjedt nemzetközi kapcsolatait, valamint azokat az élelmiszer-ipari fejlesztéseket, amelyek a jövőjét jelenthetik. A delegáció tagjai a mátai ménest is megtekinthették, majd jelenlétükben ünnepélyesen átadták a Hortobágyi Nagycsárdát, amelynek egyben az első vendégi is az uniós miniszterek voltak. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ünnepélyes átadáskor emlékeztetett rá, hogy a frissen felújított vendéglátóhely Magyarország egyik történelmi nevezetessége, amelyben királyok, kereskedők, pásztorok, sőt, betyárok is megfordultak. Ebéd után a résztvevők csikósok és hagyományőrzők bemutatóját láthatták, majd átvágták a szalagot az uniós támogatással – összesen 472 millió forintból – létrejött hortobágyi Pusztaszafari kapuján.
A német agrártárca-vezető, Ilse Aigner az országában kialakult véres hasmenés járvány miatt kényszerült a távolmaradásra. A nap folyamán pedig Henk Bleker, a holland agár- és külkereskedelmi miniszter a hortobágyi Pásztormúzeum előtt jelezte a magyar tárcavezetőnek: haza kell utaznia, mert a német beviteli stop miatt válságstáb összehívása vált szükségessé. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a járvány kapcsán a Hajdú Online-nak hangsúlyozta, minden szükséges óvintézkedést megtettek. „Valamennyi minisztert foglalkoztatja most a járvány, ilyenkor azonban a hatósági ellenőrzésé a fő szerep, ezért is rendeltem el azonnali hatállyal valamennyi Spanyolországból származó frissáru ellenőrzését. Ha szükséges, akkor szigorítjuk az intézkedéseket, addig viszont figyeljük az érintett államok lépéseit” – mondta Fazekas Sándor.
A vidékfejlesztési miniszter tanácskozás kettős céljáról is beszélt a lapnak: Egyrészt az állattartás, -tenyésztés fenntarthatósága, ami számunkra különösen fontos, hisz az elmúlt években sajnos jelentősen csökkent a tenyésztők száma, a másik, hogy megismertessük a magyar mezőgazdálkodást, a Hortobágyot és a hagyományos élelmiszereket az uniós tagállamokkal. Az ülésen a gabona és takarmányárak stabilizálása is napirendre került. „Időről időre spekulánsok hozzák nehéz helyzetbe az állattartókat, ennek kell gátat vetni” – magyarázta az elnök. A növekedő energiahordózó-árak kapcsán kiemelte, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, most már mindenki azon fáradozik, hogy saját országát ellássa, s ne kelljen importálnia. „Én is arra buzdítok mindenkit, hogy amit lehet, azt termeljük meg” – adott hangot véleményének.
A háromnapos program valamennyi étkezése alkalmával tradicionális fogásokat szolgáltak fel az agrárminisztereknek, többek között harcsahalászlevet, ökörsültet, birkapörköltet, slambucot, desszertnek pedig szilvalekvárral töltött hájas tésztát. Nem csak a gasztronómiai, hanem a kézműves hagyományokkal is megismerkedtek a vendégek. A Pásztormúzeum előtti téren sokan megkóstolták a szürkemarha- és bivalyszalámit, mangalicasonkát, a tokaji borokat. Megcsodálták a fafaragványokat, nemezkalapokat, csuhéfigurákat. Ekhós szekéren utazva a miniszterek, valamint az őket kísérő delegációk tagjai és a sajtó képviselői láthatták a híres mátai ménest, illetve szürkegulyát, vízben hűsölő bivalyokat, mangalicákat, ökrös szekeret és rackajuhokat is. A csikós bemutató nagy sikert aratott, ahogyan a karcagi hagyományőrző íjászok előadása is. Itt megmutatkozott a résztvevők közvetlensége: az uniós miniszterek közül többen egyszerűen a fűben ülve nézték végig a műsort. A vezetők és egyéb vendégek ezután sorban álltak, hogy kipróbálhassák, milyen is nyíllal lőni.
Forrás: Hortobágyi Leader Nonprofit Kft., haon.hu