Több mint 145 millió forintot nyert a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) egy négy projektből álló, a természetes élőhelyek védelmét és helyreállítását célzó pályázat első fordulójában. Ha a HNP a második szakaszt is sikerrel veszi, összesen 2,5 milliárd forint értékű beruházást valósíthat meg, a tervek szerint 2012 nyarától kezdődően – hangzott el a HNP Igazgatóságának sajtótájékoztatóján.
A tájidegen fafajok irtása, elektromos szabadvezetékek kiváltása, kisvízterek rehabilitációja és a Hortobágy folyó vízrendszerének szabályozása egyaránt szerepel az igazgatóságának tervei között. Amennyiben elnyerik a megpályázott 2,5 milliárdos összeget, a száz százalékban finanszírozott (85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrás) beruházás egy év múlva kezdődhet. Nem csak a nemzeti park, hanem a HNP Igazgatóságának kezelésében lévő más területek (Dél-Nyírség, Szatmár-beregi sík, Közép-tiszai régió, stb.) is érintettek a projektben.
Ma a hazai természetvédelem egyik legsúlyosabb problémáját a tájidegen, úgynevezett invazív fafajok okozzák: az amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác, amelyek agresszív terjeszkedésükkel kiszorítanak más, őshonos fajokat és az aljnövényzet biológiai összetételét is negatívan befolyásolják. A pályázat megvalósításának részeként ezektől a fajoktól tisztítanának meg több területet, és helyükre őshonos erdőket telepítenének. Szilágyi Gábor, a HNP igazgatója elmondta: a mechanikai irtás mellett a legeltetés is jó ellenszer, és a házi bivaly e téren már bizonyított a park kísérletében. Szilágyi tájékoztatása alapján fontos a cserjeszegélyek pótlása is, vagyis a szántók és erdők közötti „átmenet” biztosítása: a mogyorós, kökényes, vagy galagonyás részek számos madár és rovar számára nyújtanak élőhelyet.
Terveik szerint mintegy húsz kilométernyi légkábel kerülhet földbe, hogy csökkentsék az ütközés és áramütés miatt elhullott madarak számát, de a tájvédelem érdekében is fontos a légkábelek kiépítése. Az elektromos szabadvezetékek kiváltása költséges, egyetlen kilométerre vetítve 15 millió forintba kerül. Elsősorban halastavak környékén szeretnék elvégezni, ahol nagyon sok, fokozottan védett vízimadár él.
A középfeszültségű vezetékeket is természetbarátabbá alakítják: 75 kilométeren 2300 darab apró, pörgő, világító, zajt adó szerkezetet szerelnek fel a madarak elriasztására, valamint 629 kilométernyi vezetéket látnak el szigeteléssel, főleg oszlopoknál. Szilágyi Gábor megjegyezte, hogy az érintett szakaszokat a Magyar Madártani Egyesület megfigyelései alapján választották ki. „Éppen napjainkban szembesülhetünk azzal, hogy egy csapadékos év után milyen gyorsan aszály léphet fel. A kisvizes élőhelyek, lápok, szikes tavak vizének visszatartását szolgálja a projekt harmadik része, amely többek között fenékküszöb vagy töltés építését tartalmazza” – mondta Szilágyi Gábor.
A tervezett beruházás legdrágább eleme a Hortobágy folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlását valósítaná meg. „Nagy levegőt vettünk, amikor a tervet készítettük” – jegyezte meg a HNP igazgatója, amikor az egymilliárd forintos költségről beszélt. Elmagyarázta, hogy a Hortobágy folyó több funkciót lát el és „sok a gond vele”: gyakoriak a vízminőségi problémák, mert északi vízgyűjtő területén számos szennyező forrás (például állattartó telep) található, valamint felélesztésre szorul az eleink által használt fokrendszer is. „Szükség esetén a Tiszából lehetne frissítő vizet a Hortobágyba engedni. Vízutánpótlása azonban a folyószabályozással rendezetlenné vált. Ma a Kilenclyukú híd szélső ívei alatt át lehet sétálni, a mi célunk azonban, hogy minden pillér vízben álljon!” – hangsúlyozta az igazgató. Beszámolt arról, hogy lézeres szkennelés készült, és az adatok alapján modellezik, hogy milyen vízállásnál milyen területet önt el a víz. A fokrendszerről elmondta: egyszerű eszközökkel és technikákkal az apró erecskéken, „fokokon” keresztül lehetne kiengedni vagy visszatartani a vizet a természetes vizes élőhelyekről.
Forrás: Hortobágyi Leader Nonprofit Kft., haon.hu