A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága (OMB), a Fenntartható Fejlődés Bizottsága, az Országos Környezetvédő Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett találkozón Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke köszöntötte a megjelenteket, majd kijelölte a konferencia fő célját, miszerint a vidékstratégiát európai kontextusba kell helyezni.
A magyar vidék eddig nem rendelkezett egy konkrét célokat megfogalmazó, átfogó stratégiával. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban nem találni iránytűként szolgáló célokat, ugyanakkor kialakítását sem előzte meg széleskörű társadalmi egyeztetés. Nem meglepő tehát, hogy a Nemzeti Vidékstratégiát - hiánypótló jellegére is utalva - a vidék alkotmányaként emlegetik, amely egy hosszabb folyamat részeként valódi, sarkalatos törvénnyé válhat. A Stratégiát június közepén a kormány elé terjesztik, majd várhatóan ősz elején kerül a Parlament elé.
Ángyán József, a VM parlamenti államtitkárának véleménye szerint egy olyan erős törvényre van szükség, amely segítségével ismeretlen tulajdonosi összetételű cégek nem vásárolhatnának vagy bérelhetnének állami tulajdonú földeket. Az államtitkár hozzátette, a külföldiek állami földszerzésének korlátozására már találni jó európai uniós és hazai joggyakorlatokat (de minimis támogatások, versenyjog). A földkérdéssel kapcsoltban kihangsúlyozta, felül fogják vizsgálni a kiugróan alacsony értékben megállapított földbérlési eseteket, mivel az állami földek jelentős hányadát egy szűk tulajdonosi réteg bérli, amely ellentmond a vidék és a nemzet érdekeinek. Magyarország több szempontból is válaszút előtt áll, az agráriummal kapcsolatban is. Sajnos megvan az esélye, hogy beállítja mezőgazdaságát arra a dél-amerikai típusú pályára, amely egyetlen, szuperintenzív, monokultúrás üzemcsarnokká változtatná az országot, figyelmen kívül hagyva biodiverzitását és a tájhasználat évszázados hagyományait. Hazánknak ehelyett a kis és közepes méretű családi gazdaságokra épülő, ökológiai szempontokat is szem előtt tartó, a kultúrtájat megtartó mezőgazdasági termelési formát kell választania, amely jellegét tekintve illeszkedik is az európai irányzatokhoz.
„El kell eldöntenünk, hogy az ország vissza akarja-e nyerni szuverenitását. A globális tőkeérdekek által meghatározott folyamatok legnagyobb elszenvedője mindenkor a vidék és a vidéki lakosság volt. amellyel az ország immunrendszerét támadták, meggyengítve a társadalom összetartó erejét. Problémáink fő forrása talán annak az egységes célkitűzésnek a hiánya volt, amely megmutatta volna a járható utakat.” - zárta gondolatait az államtitkár.
Font Sándor ,az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke beszédében elmondta: a mezőgazdaságról és a vidékfejlesztés jövőjéről kialakított kép nem egységes az Unión belül, hiszen maga Európa is sokszínű, eltérő természeti és társadalmi adottságú államok összessége. Több érdekcsoport jelenléte is világosan kirajzolódik. A skandináv országok és Nagy-Britannia nem rendelkeznek jelentős agrárpotenciállal, így érdekeik meglehetősen eltérnek a nagykiterjedésű szántóföldi területekkel rendelkező országokétól. Lengyelország és a balti államok számára elsődleges szempont, hogy a megművelt földterület nagyságát alapul véve, művelési ágtól függetlenül részesülhessenek az uniós támogatásokból. Adottságai révén Magyarország a francia-német érdekcsoporthoz sorolható, ahol a mezőgazdaság egy sokszereplős, kis és közepes gazdaságokra épülő rendszeren alapszik. Ezenfelül számos nyitott kérdés maradt, mint például a harmadik világ országaiból érkező mezőgazdasági termékek problémája. Font Sándor úgy vélekedett, hogy miközben az EU nagy arányban engedi be a bizonytalan eredetű élelmiszereket, addig az uniós gazdákat túlzott ellenőrzéseknek teszi ki.
„Korunkat sokkal inkább jellemzi ma az energiaforrások korlátozottsága, mint a korlátlan fejlődés illúziója” - mondta Jávor Benedek országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. A Kárpát-medencében egy több száz évig alkalmazható agrármodell szerint szerveződött a termelés, amely a világméretű klímaváltozás hatására komoly kihívás elé kerül. Az agrárium azonban nem csak elszenvedője, egyik okozója is a klímaváltozásnak, az üvegházhatású gázok termelésének. Magyarországon a mezőgazdaság 13%-ban felel az üvegházhatású gázok képződéséért. Jávor Benedek a Közös Agrárpolitika reformjáról (KAP-reform) elmondta, nagy előrelépést jelent a nem megújuló energiaforrásokkal összefüggő szempontok hangsúlyozása. A KAP-reform az energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásában húsz százalékos csökkenést irányoz elő, ugyanakkor azonos mértékben kívánja növelni a megújuló energiaforrások használatát. Az ellenzéki politikus üdvözölte a Nemzeti Vidékstratégiát és annak célkitűzéseit, különösen a GMO-mentesség melletti elköteleződést, valamint a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaság koncepcióját. Emellett az energia- és anyagfelhasználás problémájának kérdését, az erdészeti program részletes kidolgozását, illetve a cigánysággal kapcsolatos problémák felvetését sürgette. Előadását Márai Sándor szavaival zárta; „Az élet igazi nagy vállalkozásai nem hőstettek, hanem türelemjátékok”.
Az előadásokat követő kérdések és észrevételek között olyan gyakran előtérbe kerülő témák is felvetődtek, mint a hazai cukorgyárak újraindításának lehetősége és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari létesítmények hiánya bizonyos térségekben. Ángyán József válaszában felhívta a figyelmet a júliusban induló vállalkozásélénkítő programokra, amelyek az ötezer fő alatti településeke esetében ÚMVP forrásból, az ötezer fő feletti városokban pedig az Új Széchenyi Terv támogatásával valósulhatnak meg.
A kérdéseket követő pódiumbeszélgetés alkalmával Kőváriné Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara elnöke a hamarosan induló Tanyafejlesztési Programról tartott tájékoztatást. A tanyák és tanyatérségek a magyar nemzeti örökség, ezáltal az európai szellemi örökség részei. A tanyasi gazdák olyan termelési ágazatot valósítanak meg, amely illeszkedik a tájhasználat és ökológiai szempontok - európai mércével mérve is megfelelő - standardjaihoz.
Podmaniczky László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja a KAP első pilléres támogatásainak „zöldítését” hangsúlyozta.
Varga Géza, az OMB KAP Albizottságának elnöke, országgyűlési képviselő a Stratégiával kapcsolatban elmondta, a kormány több lehetőséget elszalasztott, így például a földkérdés rendezését. A tervdokumentum megfogalmazása egyes helyeken túl óvatos. Varga szerint ki kellene állni a helyi pénzekért, amelyek eddig elsősorban a Nyugat-Dunántúlon kerültek elő, ugyanis ezek eszközt jelenthetnek a globális pénzérdekek ellen.
Forrás: umvp.eu