Hazánkban Chernel István ornitológus azután szervezte meg 1902-ben a Madarak és Fák napját, hogy Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Az első hazai rendezvény után négy évvel az 1906/I. törvénycikk határozott a madarak védelméről, majd Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse – volt időszak, amikor tanítási szünnapnak számított az iskolákban.
Öt esztendeje, amikor Várda megrendezte a kaposvári kistérségben az első madarak és fák napját, az akadályversenyen résztvevő diákok kikérőt kaptak iskoláiktól, ám az elmúlt években már hétvégére szervezték a rendezők az aktuális összejövetelt.
„A gyerekek így is szeretnek hozzánk jönni” – mondta Varga András, Várda polgármestere, miközben tizenegy iskola diákjai gyülekeztek a futballpálya mellett, hogy a solymászbemutatóval kezdetét vegye az idei verseny. Krekács Zoltán, a bikali élménybirtok solymásza előbb egy afrikai uhuval ismertette meg az iskolásokat, majd sólymával is nagy sikert aratott. Hasonlóképpen Törzsök Róberthez: a magyaratádi fafaragó a faluház mellett, a gyerekek előtt készítette el újabb alkotását.
A legnagyobb izgalmakat természetesen az elmaradhatatlan akadályverseny jelentette, a Magyar Madártani Egyesület kaposvári csoportjának tagjai játékos-ismeretterjesztő feladatokat állítottak össze a csapatoknak, melyek idén a Szász-kastélyba is bebocsátást nyertek: a kastélykertben megcsodálhatták az év fájának választott tiszafát.
A nagy nehézségek árán összehozott versenyt – forrás híján majdnem elmaradt az idei összejövetel, végül több mint harminc támogató sietett a helyiek segítségére – a kaposfői iskolások nyerték.
Forrás: Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület, sonline.hu