„A termálvizet főként zöldségtermelők és kertészetek használják a fóliasátrak fűtésére. A visszasajtolásra a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás miatt van szükség, ráadásul a magas sótartalmú termálvizek felszíni környezetterhelése is problémákat okozhat. A visszasajtolás költségei azonban magasak, és a műveletnél gondot okoznak az ország különböző kőzettani sajátosságai, amíg a dél-dunántúli mészkő alapzatban visszasajtolható a lehűlt termálvíz, addig az alföldi homokkőben ez problémát jelent. Ezek érzékenyen érintik a hazai zöldség- és virágkertészetek versenyképességét, agrármunkahelyek tízezrei kerülhetnek veszélybe. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy az ezzel kapcsolatos tudásanyagot összegezve meghozza a lehető legjobb kompromisszumos megoldást” - mondta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a budapesti konferencián. A szaktárca a Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztet, az államtitkár arra számít, hogy a rendelet módosulhat, és nem lesz kötelező a visszasajtolás. A kormány kompromisszumos megoldás elérésére törekszik. Szeptemberre születhet döntés arról, hogy a termálvíz-hasznosítóknak kell-e visszasajtoló kutat létesítenie telephelyükre.
2012 végétől lép életbe az a tavaly áprilisban hozott jogszabály, amely kötelezővé teszi a kiemelt és hasznosított termálvíz visszasajtolását a talajba. A termál kutak működési engedélyei a jövő év végén lejárnak. Az új engedélyekben szerepelni fog, hogy - a területi besorolástól függően - legfeljebb 2020 végéig meg kell oldani a kitermelt termálvíz visszasajtolását a földbe. Sokan úgy vélik, a visszapréselés több energiával és befektetéssel jár majd, mint amennyit nyernek a meleg vízből, ezért kertészetek mehetnek tönkre, munkahelyek veszhetnek oda. Egy kúthoz két-három visszasajtolót kellene építeni, ami 200-300 millió forint, és ehhez jön még a működtetés költsége. Szakemberek szerint a berendezések villamosenergia-szükséglete egy kisebb városéval lenne egyenlő. Ha a vállalkozások, kertészetek tönkre mennek, az csak a Dél-Alföldön, Szentes környékén több ezer munkahely megszűnését jelentheti.
„Magyarországon jelenleg 950 működő termálkút van, ebből kétszáz mezőgazdasági hasznosítású. Egy év alatt a kutakból kinyert víz 84 millió köbmétert tesz ki” – mondta a konferencián Hlatki Miklós, az MGtE másik alelnöke. Differenciáltabban közelítette meg a problémát: véleménye szerint a homokkő milyensége határozza meg a visszasajtolás mikéntjét és elfogadhatóságát. Szita Gábor, az MGtE elnöke ehhez annyit fűzött hozzá, hogy ha a visszasajtoló kutak kiépítése és maga az eljárás nem lesz olcsóbb, akkor az a termálvíz köré épülő egész ágazat végét jelentheti. Pekár Ferenc MGtE alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a sajtolás helyett a termálvíz felszíni elhelyezését szorgalmazza, a visszasajtolást csak engedélyezi. A szövetség is tisztában van azzal, hogy a módszer költséges, a gazdaságos technológia pedig nem elérhető. A víz felszíni elhelyezése és kezelése egyszerű és olcsó, hűtő-tároló tavakat kell építeni, bővíteni. Szerinte azért is hiba visszasajtolni a természeti kincset, mert sok helyen ivóvíz minőségű a víz, ezért más célra is lehetne hasznosítani. Értékes szikes élőhelyek is kialakíthatók a segítségével.
Forrás: umvp.eu