A kormány előnyös helyzetbe akarja hozni a kis- és középvállalkozásokat, családi gazdaságokat. Eddig a vidékfejlesztésre szánt uniós források hatvan százalékát a pályázók öt százaléka kötötte le, ezért szorgalmazzák, hogy a „kicsik” számára is elérhetővé váljanak a pályázati lehetőségek” – mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár Tengelicen vasárnap. A harminc termelő részvételével megrendezett helyi termékek fesztiválján az államtitkár elmondta: a versenyképességhez elengedhetetlen a megfelelő minőség, amire a hosszú távú üzleti sikerhez nélkülözhetetlen bizalom épül. „Egyfelől azt szeretnénk, hogy a termelés kisebb üzemméretekben történjen, de ez anélkül, hogy vele együtt a szövetkezést ne segítenénk, nem megy” – mondta. Az államtitkár szerint a helyi termékeket be kell engedni a helyi főterekre, ennek érdekében a helyi piacokat létre kell hozni, amire már vannak jó példák.
V. Németh Zsolt beszélt arról, hogy az élelmiszer különleges áru, és nem csak az a feladat, hogy azt megtermeljék. Fontos, hogy az ország megművelt legyen és azt sem szabad elfelejteni, hogy a vidék közösségek, emberek élettere. „Nagyon fontosnak tartom a néphagyomány, az életünkhöz kapcsolódó rítus összegyűjtését és megőrzését” – fogalmazott az államtitkár. „Ma át lehet utazni az ország egyik végéből a másikba úgy, hogy nem látunk az út szélén legelő állatokat” – mondta, majd hozzátette, hogy helyre kell állítani a helyes arányokat, hiszen az állattartás rendkívüli módon visszaszorult, és a növénytermesztés sem változatos, ma mindössze négyféle növény - kukorica, búza, repce és napraforgó - jellemző.
A vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt a falusi és tanyasi vendéglátásról is. Mint mondta, akár hétfőn rákerülhet a vidékfejlesztési miniszter aláírása a témában kiírt pályázatra. Lehet majd szálláshelyfejlesztésre és azzal nem járó attrakciók fejlesztésére forrásokat igényelni. A négymilliárdos keretből a hátrányos helyzetű vidékeken 65, egyéb területeken hatvan százalékos támogatáshoz lehet jutni – legfeljebb 35 millió forintig – , a nonprofit szervezetek esetében a támogatási intenzitás száz százalékos. Kifejtette, a falusi turizmus fejlesztésénél a legfontosabb, hogy a gazdasági alapot is megerősítsék, mert az kevés, ha turistákat sikerül megnyerni. A lényeg, hogy az egyes vidékre látogatók az ott készült termékeket, szolgáltatásokat vegyék igénybe. A helyi termékek és értékek előtérbe helyezése terén V. Németh Zsolt jó példaként említette a programnak otthont adó Tengelicet.
„Nyugaton világos rendszere van a vidékfejlesztésnek, a „vidéki tudományok” sok szempontú tudáskészlete működik” – mondta Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke. Csatári Bálint szerint hazánk és a térség több évtizedes lemaradásban van a vidékfejlesztésben. „Az uniós csatlakozáskor egy már kész rendszert vettünk át. A vidéki térségek lemaradásának megállításához és fejlesztéséhez egy hazánkra, a különböző tájegységek, régiók igényeire szabott koncepció szükséges” – hangsúlyozta az MNVH elnöke. Csatári Bálint szerint az innovatív megoldásokban mindig is jók voltunk, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években, a háztáji időszakában az Alföldön – elsősorban Soltvadkert környékén – sorra készültek a házilag barkácsolt „csettegők”, a traktorok alternatívái.
A tengelici fesztiválon közel harminc termelő mutatta be készítményeit a közönségnek. A sajttól a kesztyűbábon és házi szalámin át a rongyszőnyegig számos terméket kínáltak, amelyek nem nagyüzemi keretek között, hanem házigazdaságokban készültek. A szekszárdi Balogh István, aki kecsketejből készült tejtermékeket ajánlott azt mondta, sajnos kuriózumként kezelik a helyi termékeket az emberek, és sokan csak azért veszik, mert divatos ha erről beszélnek, de aztán a bevásárlóközpontokba mennek . A házi szalámit, kolbászt, sonkát kínáló Sebestyén Gábor más véleményen van. Mint mondja, igenis fel lehet venni a versenyt a multikkal. Árban nem, de ha jó minőséget kínálnak, az ő tapasztalatai szerint visszatérő vendég lesz a vásárlóból. A standja körül összegyűlt kisebb tömeg mindenesetre azt jelezte: a jó házi ízeknek van kereslete. Nemcsak gasztronómiai élmények várták a sátorba betérőket, hiszen kosárfonók, keramikusok, ékszer- és népi hangszerkészítők is felsorakoztak, hogy áruikat kínálják.
Gáncs István, a község polgármesterének szavaiból kiderült, a helyi termékek náluk nemcsak ünnepnapokon kerülnek a középpontba. Tengelicen évek óta cél az önellátás, ezért a helyi pékségtől és a vágóhídról vásárolnak, a környéken szerzik be a zöldséget is. „Abból főz a konyha, amit megtermelünk, csak azt hozzuk kívülről, amit mi nem tudunk előállítani” – mondta.
Forrás: mnvh.eu, mti, teol.hu