Szentesre vezetett az Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) első sajtótúrája. Az alföldi látogatás aktualitását adta a tavaly leköszönő kormány döntése, miszerint az üvegházak és fóliasátrak fűtésére használt kihűlt termálvizet kötelező visszasajtolni. Ezt Szentes környékén nem tudják gazdaságosan megoldani a talaj szerkezete miatt. Viszont a magyar jogszabályok szerint az energiacélú felhasználásra, kitermelt, majd lehűlt termálvíz szennyvíz. Mivel a kérdés igen bonyolult, a szentesi túrán több szemszögből is megpróbálták bemutatni a témakört a szakemberek.
„A termál kutakat be fogják zárni. A termelő üzemek tönkremennek, a piacról hiányzó termékeket külföldről kell megvásárolnunk. A dolgozókat elbocsájtják, a vidék népesség megtartó képessége csökken” – vázolta véleményét Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke. A szakember azért látja ilyen borúsan a jövőt, mert a 2010 áprilisában elfogadott rendelet értelmében az energetikai célú termálvíz hasznosítások engedélyei 2012 végén lejárnak. Ha a vízfelhasználó tovább folytatja tevékenységét, új engedélykérelmet kell benyújtania, ami a lehűlt termálvíz maradéktalan visszasajtolását tartalmazza. „Ha a visszatáplálás gazdaságos formában elérhető lenne, és a 20-30 milliárd forintra becsülhető beruházási forrás is rendelkezésre állna, akkor is legalább egy évtizedet venne igénybe az országosan szükséges több száz rendszer megvalósítása” – hangsúlyozta Szita Gábor. Álláspontját Vécsy Károly, a kútfúrás és kútkiképzés szakértője támasztotta alá a műszaki megoldások és az eddigi kísérletek ismertetésével.
„A visszasajtolás az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint nem kötelező, hanem indokolt esetben megengedett megoldás” – emlékeztetett Pekár Ferenc, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) tudományos főmunkatársa. Felhívta a jelen lévők figyelmét arra is, hogy a meglévő hűtő-tározó tavak szükség szerinti bővítésével, illetve új tavak építésével megoldható lenne a felszíni elhelyezés. Az átmeneti tározás helyett hosszabb időtartamút javasol, természetesen a termálvíz minőségétől függően. „Amennyiben elegendő időt tudunk biztosítani a szennyezőanyagok biológiai úton történő „ártalmatlanításához”, és emberi beavatkozással növeljük ennek intenzitását, a használt termálvíz tisztítása természet közeli módszerekkel megoldható, amelyek nem utolsó sorban gazdaságosak is. Hozzáadott értékként szikes vizes élőhelyeket hozhatunk létre, amelyek természeti és rekreációs értékekkel bírnak” – fejtette ki Pekár Ferenc.
Bár a sajtótúrán felszólaló szakemberek különböző tudományterületeket képviseltek, abban megegyeztek, hogy az eddigi módszerek nem kivitelezhetőek gazdaságosan Szentes környékén. A termálvizet el lehetne helyezni a felszínen, ahol a kihűlő víz felszíni élővilágnak adhatna helyet.
Forrás: umvp.eu