„A Vidékfejlesztési Minisztérium a második félévben hozza nyilvánosságra a stratégiát, amelynek fontos eleme lesz, hogy minél nagyobb vízmennyiséget lehessen visszatartani, vagyis víztározók építésével mentesüljenek az árvízvédelmi töltések” - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten, a március végén megtartott „Vizeink jövője Európában” című nemzetközi konferencián. Megjegyezte, már készül hazánk vízstratégiája, vagyis a vízpolitikát legalább 10-15 évre meghatározó program. Ez egy takarékos, a vízbázisokat védő ivóvíz gazdálkodást, illetve a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó „vízkormányzást” – ár- és belvízvédelmet irányoz elő.
A miniszter kifejtette: Magyarországról több víz távozik, mint amennyi érkezik a határokon túlról, ezt az állapotot pedig meg kell fordítani. „A mai magyar táj, például az Alföld képe a nagy vízszabályozások, árvízmentesítések idején, mintegy 100-150 évvel ezelőtt alakult ki, amikor még a termő területek növelése volt az elsődleges szempont, összhangban a népességnövekedéssel és a mezőgazdaság fejlődésével. Ez egy olyan adottság, amely hasznos az ország számára, ugyanakkor vannak olyan problémák – például a Duna-Tisza közi homokhátság kiszáradása, ártéri gazdálkodás, vizes élőhelyek számának csökkenése -, amelyekre választ kell adni” – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: reálisan 10-15 évre lehet előre tervezni a vízstratégiát, de például egy-egy víztározó megépítése ennél sokkal hosszabb távra szól.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: a víz felhasználásának növekedése miatt tudományos eszközökkel kell megvizsgálni azt, hogyan tudjuk vízkészleteinket a leghatékonyabban felhasználni, és miként lehet megőrizni felszíni és felszín alatti vizeink tisztaságát. „A víz egyre fogyó és dráguló erőforrás, ezért figyelni kell arra, hogy a vízkészletek és a felszín alatti vizek megőrizzék tisztaságukat” – mondta. Hozzátette: Magyarország vízben gazdag ország, de a megfelelő vízgazdálkodásra ennek ellenére is nagy hangsúlyt kell helyezni.
Peter Gammeltoft, az Európai Unió környezetvédelmi biztosának vízügyekért felelős helyettese kiemelte: Európában megvan a szükséges tudás és technológia a vízgazdálkodási problémák megoldásához, és a kontinens számára nagy lehetőség, hogy ezeket a technikai eredményeket, szolgáltatásokat versenyképes árakon elérhetővé teheti másik számára is. Somlyódy László, a konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéknek tanára elmondta: a magyarországi vizek állapota összességében a közepes és jó minősítés között mozog, a felszíni vizek 10-20 százaléka jó állapotú, a többi inkább közepeshez közeli. Ugyanakkor kiemelte, az ivóvizek 95 százalékát adó felszín alatti vizek állapota jónak mondható.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy 12 000 milliárd forint értékű vízi infrastruktúra - például ivóvízhálózat – fejlesztésre szorul, erre a válságból kilábalva többet kell költeni. Míg Európában átlagosan a vízdíj 40-50 százalékát fordítják rekonstrukcióra, addig Magyarországon csak tíz százalék ez az arány – hangsúlyozta Somlyódy László.
Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület, Tiszafüred városi közéleti lap