A Vas megyei Vépen, az osztrák határhoz közeli kisvárosban több mint fél évtizede fogják igába a szelet. Megépült a repceprés üzem is, ahol a biodízel adalékanyagát, a repceolajat állítják elő, a közeljövőben pedig újabb zölderőmű épül, amely egyúttal munkahelyeket is teremt.
(Képünkön: A présüzemben évente mintegy nyolcezer tonna repcemagot dolgoznak fel. Fotó: vasnepe.hu)
„A lakosok döntő többsége is szívesen lát olyan környezetbarát vállalkozásokat a településen, amelyek nemcsak bevételt és munkahelyeket jelentenek nekünk, de a zöldenergia előállítása kapcsán ismertséget is hoznak a városnak” – jelentette ki Kovács Péter, Vép polgármestere. A település első embere jelezte, így volt ez a már hatodik éve üzemelő szélerőmű elindításakor, és a bioetanol üzem tervezésekor is. Mindkét esetben tartottak közmeghallgatást, ahol a beruházás terveit nagy érdeklődéssel fogadták a megjelentek. Kovács Péter beszámolója szerint a szélerőmű sajnos azóta is magányosan termeli az áramot, mert a tulajdonos közhasznú társaság nem jutott további energiakvótához, így a fejlesztéseik – bár rendelkeznek építési engedéllyel – jelenleg nem folytathatók. A harmadik zöld-projekt a már környezetvédelmi hatástanulmánnyal bíró biomassza erőmű, amelynek terveit ugyancsak több fórumon ismerhette meg a lakosság. „A város nem akar lemaradni a zöldenergia hasznosításában, ezért az intézményi korszerűsítéseink során elsőbbséget élveznek az energiatakarékos megoldások, például a napkollektorok beépítése. Elsőként az óvoda tetejét díszítenénk ezekkel” – tette hozzá a polgármester.
De nemcsak napenergiát használhatnak majd a vépiek: fűthetnek azzal a repcepogácsával is, amit a város Bozzai felőli határában frissen elkészült présüzemben gyárt; vagy akár azzal a szalmapellettel, amit ugyancsak itt állítanak majd elő. A zöldmezős beruházásról ifj. Pusztavámi Márton beszélt a Vas Népe című napilapnak: „Egy évvel ezelőtt kaptuk az értesítést, hogy nyert az európai uniós pályázatunk, amelynek révén a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztéseinket valósíthatjuk meg” – mondta az Agroetanol Kft. ügyvezetője. „Az összesen tízhektáros telephelyünkön mára elkészült a repceprés üzem, a tároló csarnok, mellé építünk majd gabonaszárító és szalmapellet-gyártó üzemet. A présüzem azért nem működik most, mert elfogyott az országban az olajos mag. Meg kell várnunk az új termést, tehát csak júliusban sajtolhatunk majd” – jelezte Pusztavámi Márton.
Az előállított termékeket Ausztriában értékesítik, mert hazai vevőt nem találtak rá. Évente mintegy nyolcezer tonna repcemagot dolgoznak fel, ennek harmincöt százaléka lesz olaj. A mellékterméket, a repcepogácsát állatok takarmányozására, vagy fűtésre lehet használni. Az utóbbira alkalmas a szintén általuk gyártandó szalmapellet is. A gabonát, amelynek aratása után a visszamaradt szalmát használják e célra, a zölderőműs vállalkozás mezőgazdasági termeléssel foglalkozó társcégei termelik meg. A szalmapellet hazai piaca kicsi, leginkább Németországban hasznosítják, ám odaszállítani sokba kerül. „Ezt a megújuló energiát fel lehet használni a vasi intézmények fűtésére is. Mintaprojektünk lehet a megyei önkormányzattal együttműködésben az intaházi szociális otthon fűtésrendszere, ennek komplett tervei már készen vannak” – mutatott rá az ügyvezető. Pusztavámi Márton hozzátette, a fejlesztés akár már az idén elkészülhet.
A megvalósítás útján halad az áramszolgáltató trafóállomásával átellenben létesülő biomassza erőmű is. Itt a BIO-NRG Kft. épít egy 13,8 megawatt villamos, és körülbelül öt megawatt hőkapacitású, úgynevezett co-generációs faapríték tüzelésű erőművet. A környezetvédelmi hatósági engedélyezés folyamatban van, a dokumentumok birtokában pedig kezdődhet az üzem építési engedélyezési eljárása.
Fogyatkozók és megújulók
A szélenergia kiutat mutat a fogyatkozó energiaforrások és az atomenergia lehetséges veszélyeinek útvesztőjéből. A biomassza az emberiség legrégebben használt energiaforrása; a növényi és állati szervezetekből származó, az energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti.
Két kilogramm szalmából előállított pellettel egy köbméter földgázt lehet kiváltani.
Forrás: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület, Vas népe