Nagykőrös, és a környék összes keletkező felszíni vizét a Kőrös-ér vezeti a természetes befogadóba, a Tiszába. A város azonban kinőtte a Kőrös-ér kapacitását. A majd' egymilliárd forintba kerülő uniós fejlesztés – a Kőrös-ér medrének fejlesztése és rekonstrukciója – azonban biztosítja az összegyűjtött vizek befogadását és elvezetését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) projektjének összköltsége 999,5 millió forint, amelyet teljes egészében a Közép-Magyarországi Operatív program finanszírozott, önerőt nem kellett hozzá biztosítania a projektgazda Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak (KÖTI-KÖVÍZIG).
(Képünk forrása: cegled.info)
A fejlesztésben érintett önkormányzatok (Nagykőrös, Kocsér, Tiszajenő és Jászkarajenő), valamint a projektgazda KÖTI-KÖVÍZIG megtalálták azt az együttműködési lehetőséget, amellyel az önkormányzatok, és az állami létesítmény kezelője közösen és hatékonyan tudják fejlesztési forrásaikat a célra fordítani. Ennek köszönhetően szinte egy időben történt meg az önkormányzati fejlesztés Nagykőrösön, és az állami tulajdonban lévő vízi létesítmény fejlesztése a Kőrös-éren, amelynek különös jelentősége, hogy egy időben, Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén történt. A kivitelező a munkát a részére előírt építési ütemet tervek szerint végezte el, amelynek köszönhetően Nagykőrösön a belterületi csapadékvíz elvezetés kiépítettsége a korábbi 37,7 százalékról száz százalékra bővült.
A beruházás egyik fő elemét jelentette, hogy a Kőrös-ér Tiszáig tartó teljes, negyven kilométeres szakaszán a helyi szűkületek megszüntetésével javult a meder vízáteresztő képessége. A másik jelentős fejlesztés értelmében pedig a főcsatorna 1200 méter hosszú városon belüli teljes szakasza lekerült a föld alá, ahol zárt csatornában vezetik el a csapadékvizet. A föld felett négy hektáron zöldfelületet alakítottak ki, ami nemcsak a városképet javítja, de új gyalogos közlekedési útvonalat is teremt a belvárosban.
A fejlesztés Nagykőrösön kívül Kocsért, Jászkarajenőt és Tiszajenőt érinti, és a vízgyűjtő területén élő és gazdálkodó mintegy 32 ezer ember életminőségét javítja. Az ökológiai és belvízvédelmi szempontok együttesen érvényesülnek, ami megfelel az EU Víz Keretirányelvében foglaltaknak.
A városon kívüli szakasz mederrendezését természet-közeli megoldásokkal végezték el. A kotrás során például a meder egyik oldalát érintetlenül hagyták, a Kőrös-ér nyomvonalát viszont kanyargóssá tették, így – ökológiai szempontból kedvező – áramlási holtterek alakulnak ki. A Kőrös-ér torkolatánál található műtárgyat úgy alakították át, hogy biztosítsa a vízi élőlények számára a Tisza és a csatorna közötti átjárhatóságot, egyúttal alkalmassá tették egy időszakos, később állandó tározó üzemeltetésére.
A beruházás eredményeként a szakemberek az aszály mérséklődésére számítanak, amellyel együtt számottevő torkolati szivattyúzási költség is megtakarítható. Továbbá javulni fog a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásában álló, ökológiai értékekben gazdag vizes élőhelyek vízzel való ellátottsága is.
Forrás: cegled.hu, GERJE-SZTŐK Vidékfejlesztési Egyesület