Semmi akadály többé

Harmincmillió forintot nyert Balatonfűzfő az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázatán. Az összeget 6,3 millióval egészítette ki az önkormányzat, hogy a városháza ügyfélszolgálatán megvalósulhasson az akadálymentesítés.

Az első emeleten kapott helyet az új, korszerű okmányiroda, ahová lift viszi fel a mozgáskorlátozottakat. Ezen a szinten található a gyámügy, a szociális igazgatás, míg, aki egy emeletet feljebb megy a felvonóval, elintézheti adóügyeit, s itt találja a pénztárt. Dr. Bóka István országgyűlési képviselő az új okmányirodát európai szintűnek nevezte, amely a város lakóinak életminőségét javítja.

Majorné Kiss Zsuzsanna polgármester hangsúlyozta, hogy az okmányirodában ügyfélfogadási napokon kívül is lesz mindig egy munkatárs, aki tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek, segít előkészíteni a papírjaikat az ügyintézéshez. A jövőben az ügyintézés díját itt lehet befizetni, azért nem kell a postára menni.

*

Uniós támogatásból újult meg a litéri iskola

A magyar vidék és a falvak ismét kezdenek magukra találni, hiszen a hanyatlás, a szomorúság évei után ezek a beruházásoknak azt jelentik, jobb idők jönnek” – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a megújult litéri általános iskola átadóján. „Az iskolafelújítással Litér egy kicsit közelebb került ahhoz a Magyarországhoz, ami azt hiszem mindannyiunk álma: szép, rendezett, biztonságos, könnyen megközelíthető és hozzájárul a jövő műveltebb Magyarországához” – tette hozzá a politikus. Szedlák Attila, Litér polgármestere felidézte, a teljes felújítás négy ütemből áll, ebből az első kettő, a kastély felújítása és akadálymentesítés megtörtént, az új épületszárny és az udvar rendbetétele még hátra van. A megújult kastélyépületet a történelmi egyházak képviselői felszentelték és megáldották.

A településen 1732-ben kezdődött el az általános iskolai oktatás. A katolikus felekezet iskolakápolnájával együtt 1948-ban államosították a református iskolát. 1954-től közös intézményben, az átalakított kastélyépületben folytatták a két felekezet diákjai a tanulmányaikat. Az iskolafelújítás első két ütemének költsége összesen 95,4 millió forint volt. Ebből 29 millió az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 15 millió forint regionális operatív program pályázatán elnyert összeg, 13,1 millió pedig minisztériumi támogatás volt. Az önerő meghaladta a 38,3 millió forintot.

Forrás: naplo-online.hu

*

Milliárdok a környezetért

2013-ra teljesen felszámolják az egykori Peremartoni Vegyipari Vállalat által hátrahagyott környezeti károkat Berhidán. A város határában 67 ezer négyzetméteren megvalósuló projekt összköltsége 4,2 milliárd forint.

Az ivóvízvédelmi övezeten belül lerakott és felszámolásra váró hulladék, illetve a szennyezett talaj együttes mennyisége közel 88 ezer tonna. Ennek zöme a vegyipari tevékenységből származó veszélyes hulladék. „A város határában, az ipari park mellett fekvő területen a talajréteg nagyon vékony, illetve helyenként hiányzik is, így a szennyezett csapadékvíz a repedéseken keresztül szinte akadálytalanul hatolhat az alatta lévő karsztvízkészletbe, ami elszennyeződése esetén 30-50 éven belül elérheti Várpalotát és a környékbeli településeket ellátó ivóvízkutakat” – mondta el Hartványi László projektvezető. Hozzátette, az elkövetkező két és fél évben a szükséges eljárások lebonyolítását követően eltávolítják – s adott esetben újrahasznosítják – a hulladékot és a szennyezett talajt az érintett területről, amelyet őshonos növényzettel ültetik be.

Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese közölte, a kétfordulós KEOP-pályázat közel három esztendeje tartó előkészítési folyamatán már túl vannak. Ideális esetben májusban indulhat el a tényleges munka a szennyezett területen, a 88 ezer tonnányi hulladék kamionos elszállítására pedig leghamarabb 2011 őszétől számíthatnak a peremartoniak.

*

Csillagvizsgáló épül

A Balatonfűzfői Vállalkozások és Civil Szerveződések Egyesülete (VÁCISZ) a Leader pályázaton nyert 53 millió forintból újítja fel a csillagvizsgálót, amely egyben kulturális központ is lesz.

A sportpálya melletti, a 60-as években épült romos csillagvizsgáló előtt Eperjesi Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének (VM VKSZI) vidékfejlesztési igazgatója kifejezte, a nyertes ÚMVP-pályázatok közül az egyik legérdekesebbnek ezt találta. A település alpolgármestere elmondta, a létesítmény üzemeltetése nem egyszer jutott hullámvölgybe, végül az elmaradt támogatás miatt tejesen lepusztult. Hozzátette, képviselőként korábban kezdeményezte a létesítmény helyreállítását, amit támogattak a civilek. Az önkormányzat a tervezés és a pályázatírás költségeit vállalta magára, továbbá megelőlegezte a beruházás költségét. Reményét fejezte ki, hogy idővel országosan is ismert lesz a fűzfői csillagvizsgáló.

Kontics Monika, a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Leader akciócsoport munkaszervezet vezetője azt emelte ki, hogy ez a beruházás más települések számára mintául szolgálhat. Több éves előkészület után az együttműködés jegyében építhetik újjá a csillagvizsgálót. A létesítmény közösségi térként is szolgál majd: otthont ad a civileknek, a vállalkozók rendszeresen tarthatnak itt fórumokat, különböző rendezvényeket. A VÁCISZ várja a jövőben a felajánlásokat, ugyanis a berendezési tárgyak nincsenek benne az 53 milliós költségvetésben.

*

Eredményesen pályáztak Szentkirályszabadján

Tavaly több pályázaton ért el sikert a település, ami látványos fejlődést hoz a falunak.

A Rákóczi utca második ütemének a kivitelezését ősszel fejezték be, az összesen 150 millió forintba kerülő beruházásról Iványi András polgármester elmondta, a tavaszi átadás azért csúszott őszre, mert módosítani kellett a terveket. Azaz kiszélesítették az utat, mert a Balaton Volán csak ezzel a feltétellel vállalta, hogy reggel ötkor és hétkor buszt küld le a falu végébe a munkába és az iskolába járókért, amit már régóta kértek az ott lakók. Az új járatoknak a játszótér körül alakítottak ki buszfordulót, ami a községnek 7,5 millió forintjába került.

Felmart, újrahasznosított aszfaltot használt fel a kivitelező a 600 méter hosszú Erdősétány utcában, ahol újonnan csupa tetszetős ház épült. A 9,5 milliós költség hatvan százalékát pályázaton nyerték, a többit a falu tette hozzá. Ugyanilyen arányban valósult meg a Szondi és az Akácfa utcák aszfaltozása is, ami 10 millió forintot emésztett fel. A Diófa és a Radnóti utcában 14 millióért cserélték ki az ivóvízvezetéket, jövőre aszfaltozzák az úttesteket. Az iskolában 18 millió forintból kicserélték az összes nyílászárót. Az iskolában kapott átmenetileg helyet az óvoda, ugyanis idén elkezdődik az elavult intézmény teljes felújítása, mely egy csoport- és egy bölcsődei szobával gyarapodik. Az összesen 230 milliós beruházáshoz a regionális tanácstól 120 milliót nyert a község.

Mivel a községnek nincs művelődési háza, ezért a vidékfejlesztési pályázaton nyert 40 millió forintból felújítják a több évtizede üresen álló plébánia épületét. Itt majd klubszobákat is kialakítanak, hogy ki-ki az érdeklődési körének megfelelően tölthesse el szabadidejét. A regionális fejlesztési tanács jóvoltából 28 millió forintból átalakíthatják a Gizella házat, ahol napközben gondoskodnak az idős emberekről. Az egyház a Leader-pályázaton nyert ötmillió forintot a műemléktemplom tornyának felújítására, amihez a község hatmilliót tett hozzá.

*

Parókia felújítás ÚMVP-támogatással Felsőörsön

Ünnepi hálaadó istentisztelettel adták át a felsőörsi református parókia felújított épületét. A helyi egyházközség az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatán nyert 29,5 millió forintos, vissza nem térítendő forrást. A beruházás keretében a lelkészlakást közösségi térré alakították. Az épület a jövőben közösségi funkcióin kívül hely- és egyháztörténeti tárlatoknak is helyet ad majd. A felújított parókiában ugyanis helyet kapott két kiállító szoba is. Az egyik a Gáty Család emlékére, a másik szobában pedig a környék szőlőműves kultúrájának állít emléket a gyülekezet.

Tekintse meg a videót a megszépült parókiáról itt.

További képek a felújított parókiáról itt.

Forrás: Öböl TV

*

Kikötőépítést terveznek Alsóörsön

Mintegy 170 férőhelyes vitorlás- és több személyszállító hajó fogadására alkalmas kikötő építése mellett tette le voksát Alsóörs képviselő testülete. További részleteket az alábbi videóból, ide kattintva tudhatnak meg.

Forrás: Öböl TV

*

Újra nyithat a strand Pétfürdőn?

Pétfürdő - Ne csupán nevében legyen fürdő a település! Az itt feltörő 20 Celsius fokos forrásvizek ugyanis lehetővé teszik a jövőben a bezárt strand újraindítását, amit a helyiek döntő többsége is támogatna.

Az ősszel végzett kérdőíves felmérés eredménye egyértelmű, a pétiek 99,9 százaléka szeretné, hogy újrainduljon a strand a településen. Lencsés Gábor vízi létesítmény mérnök a helyszínen végzett szakmai felmérések kapcsán hangsúlyozta, jelenleg mintegy ezer liter víz tör a felszínre és folyik percenként az elhagyatott területen, ami egy közepes fürdő ellátására elegendő vízhozamot jelent. Ráadásul a Bakony vízgyűjtőjéből származó tiszta karsztvíz 20 Celsius fokos, ami előnyös a terveket illetően.
Más szempontból vizsgálta a péti fürdő újraindításának tervét Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A szakember kiemelte, a tényleges lépések előtt erőforrás-leltárt kell tartani a településen, azaz fel kell mérni például, hogy mennyit tud áldozni a nagyívű projektre az önkormányzat. „Fürdőt építeni egyszerű, csupán pénzkérdés. Működtetni és tartalommal megtölteni azonban komoly feladat” – jegyezte meg Vancsura Miklós.

Forrás: naplo-online.hu

*

Kísérleti jelleggel komposztálnak

A balatonalmádi testület arról határozott, hogy kísérleti jelleggel bevezetik a zöldhulladék gyűjtését a településen, ugyanakkor azt nem teszik a kötelező közszolgáltatás részévé. A napirendi ponttal kapcsolatban Bálint Sándor azt hangoztatta, hogy inkább a lakossági komposztálást támogatja. Boros László pedig azt vetette fel, hogy ne legyen kötelező, hiszen vannak olyanok, akiknél nem keletkezik zöldhulladék. Keszey János ugyanakkor úgy vélte, hogy van olyan zöldhulladék, amit nem lehet komposztálni, így azt elégetik, vagyis nem lehet égetési tilalmat elrendelni.

*

Pálinka, egy csepp magyarság

A jó magyar pálinkának nincsen párja, tartja a dal, ezért úgy döntöttünk, nyomába eredünk a legendának. Luxuscikk vagy hungarikum? Netán mindkettő? Pálinka-továbbképzés mindenkinek.

Nem kérdés, a magyar ember szereti a pálinkát. A gazdasági válság ellenére megvan az a fizetőképes kereslet, aki szívesen kóstolgatja az új ízeket” – mondja Magyar László, ismertebb nevén Macó, a veszprémi pálinkaház üzemeltetője. Amíg három kupicával tölt a szomszédos Vödör-völgyben főzött áfonyapárlatból, azt is megjegyzi, az elmúlt évek rohamos fejlődését követően idén a stagnálás figyelhető meg. „Növekedés már nem várható a piacon, a főzdék minőségén és marketingtevékenységén múlik, hogy ki mekkora szeletet hasít ki a képzeletbeli tortából. Hazánkban egyébként a kereskedelmi célból előállított pálinka mennyisége évente másfél-két millió liter”.

Aztán felhörpintjük az első pohárkával. Áfonyapárlatot iszunk. Persze az elnevezésnek is megvan az oka. „A gyümölcs Erdélyből származik, ezért hivatalosan nem nevezhető pálinkának. Az uniós jogszabályok szerint ugyanis a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja, ráadásul csak hazánkban termett gyümölcsből lehet előállítani” – jegyzi meg László, majd azt is megtudom, a fent említett balatonalmádi főzde olyan egzotikus újdonsággal is piacra lép a jövőben, mint a papaya-ágyon érlelt őszibarack-pálinka.

Továbblépünk. Vendéglátónk borókabogyóból készült "fenyővizet" ajánl tonikkal, valamint egy 50 százalékos alkoholfokkal bíró szőlőpálinkát. Közben azt is megtudjuk, ugyan sokan főznek kereskedelmi céllal pálinkát, mégis csupán nyolc-kilenc igazán jó és minőségi terméket kínáló főzde van az országban. Akik a hazai piac mellett már külföldre is nyitnak. A Rézangyal, az egyik legnagyobb hazai márka például Oroszországban kezdte el promotálni az ízletes hungarikumot. Komoly sikerrel, teszi hozzá nevetve László, csak épp a derék oroszok nem bírták az erős magyar pálinkát. A vodkán edződött ifjak megdöbbenve kérdezték: Magyarországon tényleg ilyen finom, de kemény italt isznak az emberek?

A cikk folytatását ide kattintva érhetik el.

Forrás: naplo-online.hu

Forrás: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület

Cikk megosztása