Kilátók épültek: az aktív turizmust erősítik Dél-Zalában
Kilátótorony épült a Kistolmács határában húzódó szőlőhegyen. A beruházás egy nagyobb, a Mura és a Kerka mente egészét felölelő turisztikai projekt része. Pál Zoltán projektmenedzser elmondta: az összesen 141 millió forint értékű, Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén címet viselő aktív turisztikai program csaknem 22 dél-zalai települést érint.
A pályázatot a Kerka menti Települések Szövetsége nyújtotta be. Az érintett terület hét helyszínén típusterv alapján, tehát azonos paraméterekkel épültek meg az esztétikus, 12 méter magas és 4 szintes kilátótornyok a Papp Simon-, illetve az Országos Kéktúra útvonalán, Bázakerettyétől Szécsiszigetig.
„A turizmus szempontjából is jó ötletnek tartom a kilátóépítést, tiszta időben Horvátországba messze ellátni” – vélekedett Birkás Zoltán, Kistolmács polgármestere. „Van azonban egy másik előnye is: a Kistolmács-Alsóhegyen megépült toronyra szerelték fel az internet-átjátszó berendezést, így az eddigiekkel ellentétben most végre az egész faluban elérhető a világháló”.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott fejlesztésnek azonban ez csak egyik eleme. A továbbiakban a Kerkán és a Murán a vízi turizmushoz kapcsolódó beruházásokra kerül sor, s a déli határvédelmi rendszer több elemét, négy bunkert, a hozzájuk kapcsolódó futóárkokat és egy légópincét is látogathatóvá teszik Páka közelében és Lovásziban.
Forrás: Zalai Hírlap
*
LEADER-forrás segítségével megszépült a murarátkai kápolna
Teljesen felújíttatta a murarátkai önkormányzat a Szent Orbán-kápolnát, amelyet még a 18. század derekán, 1866-ban építettek horvát nemzetiségű szőlősgazdák. A munkálatok anyagi fedezetének nagy részét – ötmillió forintot – a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület révén, LEADER-pályázaton nyert forrásból biztosították.
Az épület 2007-ig a muraszemenyei egyházközség tulajdonát képezte, ám Veres András szombathelyi megyés püspök jóváhagyásával ekkor a kápolna tulajdonjogát átruházták a murarátkai önkormányzatra, mely rögtön kezdeményezte a felújítást. A munkálatokhoz ötmillió forintot LEADER-pályázatból biztosított a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, míg a fennmaradó valamivel több, mint egymillió forintot a helyi önkormányzat vállalta.
„Főleg belül volt nagyon rossz állapotban a kápolna, annak ellenére, hogy két alkalommal – körülbelül negyven évvel ezelőtt, és 18 éve – is történtek rajta állagmegőrző munkálatok. Sajnos ennek ellenére a vakolat szinte teljesen leomlott, s a nyílászárókat is ki kellett cserélni” – sorolta a feladatokat Pál Józsefné polgármester. „A felújítás során új szigetelést kapott az épület, valamint a tetőt is helyreállíttattuk. Későbbi feladat marad a berendezések pótlása, erre most nem volt lehetőségünk” – jelezte a település első embere.
A murarátkai szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnát annak idején a településen birtokkal rendelkező horvát gazdák állíttatták. Erre utal többek között az is, hogy a tornyán található kettőskereszt a szomszédos ország irányába néz. Az épületet Szent Orbánnak ajánlották, akitől azt remélték, hogy megvédi az éppen virágzó szőlőt a fagytól és az egyéb természeti csapásoktól. Szent Orbánt a néphagyomány amúgy a legjelentősebb szőlővédőnek tartja.
„A felújított kápolnát a téli hónapokra zárva tartottuk, de szeretnénk, ha tavasztól őszig többször celebrálhatnánk itt szentmisét” – folytatta Pál Józsefné. „Szent Orbán napján, azaz május végén biztosan tartunk ünnepi istentiszteletet, a többiről azonban még egyeztetni kell Gálhidi Sándor plébános úrral. Azért is szeretnénk mindezt, mert községünknek nincs saját temploma, a szentmiséket az imaházban tartjuk, a kápolnát viszont eleve ilyen egyházi szertartásokra építették”.
A felújítás utáni újraszentelésre Farkas Károly letenyei, Marton István tótszerdahelyi, és Gálhidi Sándor muraszemenyei plébános közreműködésével került sor.
Forrás: Zalai Hírlap
*
Az "Év Fája" lett a letenyei százéves platán
Az Ökotárs Alapítvány először 2010-ben hirdette meg az Év Fája vetélkedőt Magyarországon: bárki (akár csoport vagy szervezet is) jelölhette kedvenc fáját. Az országos pályázat az európai Év Fája versenyhez kapcsolódott.
A vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosságra. Az Ökotárs Alapítvány zsűrijének döntése alapján 13 fa jutott tovább az „Év Fája” verseny nyilvános döntőjébe. A verseny minden előzetes várakozást felülmúló érdeklődést váltott ki: összesen 125 fát neveztek magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok. A címre javasolt növények közt a legfiatalabb fa egy, a legidősebb nyolcszáz éves volt. Az Év Fáját a közönség választotta ki.
Tizenhárom döntőbe jutott legendás fa közül a határ menti város, Letenye több száz éves platánja nyerte el az „Az év fája” címet. A város szimbólumaként számon tartott platánt a Letenyéért Közéleti Egyesület nevezte a megmérettetésre, melyen az ország minden részéből összesen 125, helyi értéken jegyzett versenytárssal kellett „megküzdenie”. A pályázat meghirdetése óta összesen 4346 szavazatot küldtek rá az e célra kialakított online felületen. A becslések szerint 500 éves példány körmérete 615 centiméter, magassága 20 méter, koronaátmérője pedig 36 méter.
Ráczné Lánczok Zsuzsanna, a Letenyéért Közéleti Egyesület elnöke elmondta, alapvetően a fa megőrzését, megóvását, növényvédelmét tartják a legfontosabb célnak. Egyeztetést kezdeményeznek az önkormányzattal a lehetséges teendőkről annak érdekében, hogy az öreg platán még legalább 100 évig magasodjon az Andrássy–Szapáry-kastély parkjában.
Forrás: Zalai Hírlap
*
Megújul a városközpont Lentiben
A lenti művelődési központ és a könyvtár épületének teljes felújítása, illetve a Templom tér részbeni átalakítása is szerepel a nagyszabású városközpont-rehabilitációs programban. A beruházás összértéke meghaladja a 830 millió forintot - ebből az uniós támogatás mértéke 504 millió forint.
A megújuló városközpont látványterve
A beruházás konkrét elemeit az önkormányzat művelődési és sportbizottságának elnöke, Horváth László ismertette. Elmondta, a Templom tér átalakításával vonzó és élhető városi környezet kialakítása volt a cél, a művelődési központ és könyvtár épületének felújítása pedig funkcióbővítéssel jár együtt, a Zrínyi úti fronton új vendéglátóhelyek nyílnak. Az átalakítás során teljesen megújul a színházterem - méretét tekintve marad a jelenlegi, de kevesebb fő befogadására lesz alkalmas -, a klubövezet helyén konferenciatermet alakítanak ki, az épület mellett pedig rendezvénytér lesz.
A munkálatok idejére a városi könyvtár a zeneiskola épületébe költözik át, a művelődési központ egyes funkciót a cigány kisebbségi önkormányzat közösségi házában látják el, ám arról még nem született megállapodás, hogy a piac hova kerüljön áthelyezésre.
*
Fény derült a titokra a zalai mintatanyán
Panni, Fakó és Virgil. A ritka nevek tulajdonosai haszonállatok, egy mintagazdaság lakói, amit három vállalkozó alakít ki Valkonyán, a Nagykanizsához közeli, erdőktől övezett kistelepülésen.
A tanyával több évnyi kihagyást követően újra megjelent a faluban a haszonállattartás. E tekintetben ugyanis jelentős visszalépés volt érzékelhető a korábbi időszakban - több más településhez hasonlóan Valkonyáról is "kikoptak" a tehenet, lovat tartó gazdák. Az új jövevények, lovak, szamarak, rackajuhok, mangalicák máris jó hatással vannak a kis falucska arculatára: mivel sok zöldtakarmányt igényelnek, nekik köszönhetően megtisztultak a domboldalak és a művelésből, legeltetésből korábban kivont, elvadult területek.
"Két társammal, Karsai András letenyei és Vajda Szabolcs eszteregnyei vállalkozókkal fogtam bele a mintatanya kialakításába. Otthon is tartottam kecskéket saját célra, s a társaimnak nagyon megtetszett, amit nálam tapasztaltak, így jött az ötlet" - meséli a reggeltől estig a birtokon dolgozó Somfalvi Csaba.
A férfi - akiben láthatóan a legjobb barátjukat tisztelik a jószágok - azt is elmondta: elképzeléseik szerint tavasszal elkészül a lovaspályájuk, ahol természetesen, lovagolni is lehet majd.
Jelezte: fontosnak tartják, hogy megőrizzék az ősi magyar életforma egy darabkáját - s nem utolsó sorban, szeretik az állatokat. Ami bizony, látszik is, merthogy azok kivétel nélkül barátságosak és kezesek. Virgil, a szamár diszkréten odébb tolt a fenekével, mikor gondozójuk ennivalót szórt a vályúba. Kata, a jersey "márkájú" tehénke sem zavartatta magát a személyemben megjelenő idegentől. S Panni, a szánentáli kecske is boldogan tűrte, hogy füle tövét vakargassam - 10 perc múlva már "pacsizni" is akart jobb mellső lábával. Mire föl ez a haverság? - csodálkoztam.
Somfalvi Csaba beavatott a "titokba": az állatnak szabadság kell. Ha megkapja, jól érzi magát. Mint ahogy a valkonyai tanyán minden négylábú.
Forrás: zalaihirlap.hu
Forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület