– Az Egri Borvidéken idén, az utolsó támogatott évben 300–400 hektárnyi kivágással lehet számolni, így a szőlőterület várhatóan mintegy 5200–5300 hektárra zsugorodik. A kivágások elvégzését április 30-ig kell lejelenteni az illetékes hegyközségnél, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az egri hegyközség területén 120 hektárra adtak be igényt, ennek körülbelül a fele kapta meg az engedélyt.
A legnagyobb gond a támogatott kivágásokkal az, hogy ez a támogatás nem az ágazatban hasznosul, ráadásul – miután az akár egy-egy szőlőtáblán belül kivágott területek jellemzően elgazosodnak és fertőző góccá is válhatnak – nagy károkat okoznak az aktív termelőknek – bocsátotta előre Tarsoly József egri hegybíró, akit a szőlőkben folyó munkákról, illetve az idei terméskilátásokról kérdeztünk.
Ami a szőlőmetszést illeti, Tarsoly úgy fogalmazott, az egri szerencsésebb helyzetben van, mint az alacsonyabb területeken fekvő más borvidékek, ahol helyenként még vízben állnak a táblák. Itt ugyanis már el tudták kezdeni az ilyenkor esedékes munkákat, bár a sár sok helyütt megnehezíti a gazdák dolgát. – Azt gondolom – mutatott rá a hegybíró –, a tavalyi és az idei év vízválasztó: pontosan megmutatja, melyek azok a területek, amelyek fekvés és kitettség szempontjából alkalmasak a szőlőtermesztésre.
Szerinte a tavalyi rendkívüli csapadékmennyiség miatt egyes táblákon laza szerkezetű, nem kellőképpen beérett vesszők képződtek, ezeknél esetenként elképzelhető fagykár is. – Itt is megmutatkozik, ki végzett megfelelő növényvédelmet, illetve hogy kellő szakértelemmel választotta-e ki a fajtákat, a technológiát, a terhelést – tette hozzá.
– A téli rügyekben várható fürtszám a szokásos 2–3 helyett jellemzően egyet mutat. Azaz, a gazdának most több rügyet kell meghagynia, hogy ugyanannyi termése lehessen. Mostanra az ültetvények fele lehet megmetszve, a sár elsősorban a nagyobb gazdaságokban gátolja a munkát. Egyelőre az is kérdés, hogy mennyire ritkította meg a gombabetegségek gócpontjait a fagy, ez majd inkább a virágzás táján, június elején lesz látható. Emlékezetes: tavaly mindenféle gombabetegség felütötte nálunk a fejét, volt lisztharmat, peronoszpóra, szürke- és feketerothadás is. Még nem ért véget a tél, de már nem mélynyugalmi, hanem kényszernyugalmi állapotban van a szőlő, egy erősebb fagy már komoly károkat okozhat – összegezte a jelenlegi állapotokat Tarsoly József.
Tisztulnak a viszonyok?
A szüreti kilátások kapcsán Tarsoly József akképp vélekedett: az elmúlt három év támogatott kivágásai, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények és a romló gazdasági helyzet alaposan megrostálta a szereplőket, ugyanakkor némiképp tisztulni is látszanak a viszonyok. Ez egyebek mellett abban mutatkozik meg, hogy egyre több felvásárló törekszik hosszú távú megállapodásra a termelőkkel, ami persze köszönhető az egri borok egyelőre stabilnak látszó piacának is. A szakember úgy látja, a szőlő tekintetében idén is tartható lesz a kilónkénti 80 forint körüli ár, hiszen a korábbi készletek mára már elfogytak a pincékből, az „egri” néven forgalmazott borok alapanyagát pedig csak az Egri Borvidéken lehet megtermelni.
Szintén bizakodásra adhat okot, hogy egyre többen vállalják a birtokkorszerűsítést, és veszik igénybe ehhez a pályázati forrásokat. Aki telepít, az szinte kizárólag fehér fajtákhoz nyúl: az illatos szőlő (például a Muscat ottonel) továbbra is népszerű, de a helyi (Furmint, Hárslevelű, Olaszrizling), illetve a francia fajták (Szürkebarát, Pinot blanc, Sauvignon blanc) is keresettek.
A tavalyi egri hegyközségi adatokból az is kiderült: összesen 1170 hektárról takarították be a termést, hektáronként átlag 32,95 mázsát, ami egyharmada volt a szokásosnak. A mustfok is 1-1,5-del elmaradt a megszokott értékektől, az átlag 2010-ben 17,84 volt.
Forrás: www.heol.hu