Csak finomhangolásokat végezne az Európai Parlament a Duna-stratégián. Az EP képviselők többsége támogatja az Európai Bizottság elképzeléseit. A projekteknek a jelenlegi uniós pénzek átcsoportosításával kell létrejönniük.
Az Európai Parlament nagyobb szerepet szánna Közép-Európának, így a kárpát-medencei magyarság nemzetiségi szempontjait is érvényesíteni lehetne. A Duna-stratégia környezetvédelmi jellegével kapcsolatban az EP „zöldebb” stratégiát szorgalmaz.
A Duna-stratégia céljai közt szerepel a belvízi, a vasúti és a közúti közlekedési útvonalak összekapcsolása, 2020- ig a Duna ökoszisztémájának visszaállítása az 1960-as szintre, az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re. Két éven belül a régió minden uniós állampolgára számára szélessávú internet-hozzáférést terveznek megvalósítani, továbbá el szeretnék érni, hogy 2020-ra a tagállamok a GDP-jük három százalékát kutatásfejlesztésre fordítsák. Az Európai Bizottság számításai szerint az uniós pénzügyi alapokból a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési időszakban 100 milliárd eurót lehet felhasználni a stratégia prioritásaira.
Az Európai Bizottság nemrégiben osztotta fel a Duna-stratégia végrehajtásához szükséges munkát az együttműködésben résztvevő országok között. Hazánk lesz a felelős a fenntartható energiák ösztönzéséért, amelyben Csehország lesz segítségére. A vízminőség helyreállítása és megőrzése Magyarország és Szlovákia feladata lesz. A stratégia környezeti kockázatokkal kapcsolatos elemeit Romániával közösen koordináljuk majd. A koordinátor országok feladata a stratégiában meghatározott célkitűzések elfogadtatása lesz. .A stratégiáról tanácsi következtetéseket a júniusi ülésen fogadnak el, végrehajtása pedig az Európai Bizottság feladata lesz.
Forrás: bruxinfo.hu