Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat Koordinációs Bizottsága Február 11.-én ülésezett újra. A téma a „Közös Agrárpolitika 2020 felé” című Bizottsági dokumentumban foglalt javaslatok hatásvizsgálatával foglalkozó konzultáció volt.
Az ülést Rob Peters vezette. Bevezetésként Pierre Bascou a Mezőgazdasági Főigazgatóság (DG AGRI) Politika Elemzési Egységének vezetője bemutatta a hatásvizsgálattal foglalkozó irányító csoport és testület felépítését, és a konzultáció végrehajtását.
Az Irányító csoportban 19 főigazgatóság képviseltette magát. A hatásvizsgálat konzultációja 2011. január 25-én zárult, több mint 450 hozzászólás érkezett. A hozzászólások több mint fele szervezetektől (gazdálkodói, érdekvédelmi, környezetvédelmi) érkezett. Jelentős számú volt a kutatóintézetek és a magánszemélyek véleménye is. Lettországból és Németországból különösen sok hozzászólás érkezett.
Az ülés első részében a Koordinációs Bizottság tagszervezetei mondhatták el véleményüket, vidékfejlesztéssel kapcsolatos javaslataikat. A Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) képviselője kiemelte, hogy egymillió európai fiatal gazdákodót képviselnek. Felhívta a jelenlévők figyelmét a romló gazdálkodói korszerkezetre, amit a KAP I. és II. pillérének különböző intézkedések kombinációjával szükséges kezelni. A CEJA tagszervezeteivel közösen Fiatal Gazda csomagot dolgozott ki, amely a fenti javaslatokat részletesen tartalmazza.
A többi hozzászóló szervezet a KAP jövőbeni céljai közül kiemelte a hosszú távú élelmiszer biztonságot, a környezeti szempontok figyelembe vételét és az élhető vidék megteremtését.
A CEMR szerint a dokumentumban megfogalmazott célok és forgatókönyvek nincsenek összhangban. A vita nem csak a gazdákról kell, hogy szóljon, a vidékfejlesztést szélesebb körben kell értelmezni. Az ELARD a vidéki területeken élő lakosság megtartását és az élelmiszerbiztonságot emelte ki, az Euromontana a hegyi területek szerepét hangsúlyozta, mivel az itt élő és termelő gazdálkodók is termékeket és szolgátatásokat nyújtanak.
Néhány Nemzeti Vidéki Hálózat (francia, spanyol, portugál, finn) képviselője bemutatta a konzultációban folytatott nemzeti koordináló szerepét. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviseletében a beérkezett vélemények főbb üzeneteit kiemelve bemutatásra került, hogy a hozzászólók alapvetően egyetértenek a konzultációs dokumentumban megfogalmazott kihívásokkal és célokkal. A dokumentum ugyanakkor nem foglalkozik eléggé a generációváltás kérdésével, illetve nem szentel elég figyelmet az EU-15 és EU-12 tagállamok támogatási különbségeinek. 2013 után a támogatási szintek kiegyenlítődnek a régi és az új tagállamok között. Ebben a helyzetben nem fogadható el a közvetlen kifizetések bármilyen csökkentése. A „nincs politika” forgatókönyv katasztrófális hatásokkal járna, a 3. (re-focus) és 4. (status-quo) forgatókönyv csak korlátozottan tudná eléni a célokat. Az 1. (kiigazítás) és a 2. (integrált) forgatókönyv tűnik reális választásnak a kitűzött célok alapján. A célzott támogatások és a „zöldítés” javíthatja az átláthatóságot, és a KAP legitimitását. A forgatókönyvektől függetlenül általános cél kell, hogy legyen az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése, a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítése, ez lehet egy sikeres és hatékony politika alapja.
A COPA képviselője elmondta, hogy a dokumentumban megfogalmazott célokkal egyetértenek, de az eszközökkel csak részben. A versenyképesség biztosításához erős mezőgazdaságra van szükség, ezt pedig csak egy erős KAP tudja biztosítani. Ha ez teljesül, akkor az ágazat vonzó lehet a fiatal gazdák számára is. A gazdák szerepét mindenképp javítani kell az élelmiszerláncban, a „zöldítést” jónak tartják, de óvatosan kell vele bánni.
Pierre Bascou megköszönte a hozzászólásokat és a Nemzeti Vidéki Hálózatok segítségét az anyag fordításában. Jelezte, hogy most „náluk a labda”. Ugyan a 2. forgatókönyvet idézik a legtöbben, de a többit is meg kell vitatni. Június végére várható az első szabályozási javaslat, az év második felében pedig a részletes szabályozások tervezetei várhatók.
Az ülés második, rövidebb részében a Nemzeti Vidéki Hálózatok képviselői mutatták be módszereiket a konzultáció lefolytatásáról. A magyar és a holland Nemzeti Vidéki Hálózat képviselője is jelezte, hogy a DG AGRI-hoz közvetlenül is be lehetett nyújtani a véleményeket, ez is lehetett az oka a vártnál alacsonyabb részvételnek. A svéd képviselő jelezte, nem voltak úgy felkészülve, mint kellett volna.
A jövőben fontos megvitatni a hálózatok szerepét, az érintettek mozgósításának további lehetőségeit a soron következő júniusi találkozó keretében is.
Áprilisban, Németországban lesz a következő tematikus találkozó szociális gazdálkodás és erdészet témakörében.