A „Tájba Illő Energiatakarékos Hajlékok” címmel megrendezett konferencia saját elnevezésén túllépve, jóval nagyobb léptékű gondolkodásmódot próbált közvetíteni, mint pusztán otthonaink költségeinek minimalizálása.
Az ember és a természet kapcsolatának újragondolásából és kiteljesítéséből fakadó változások egyik eredményeként nevezte meg a címben feltűntetett otthonok megvalósítását. Az emberiség önmagán való túllépésének problémájától az energiatakarékosság konkrét megvalósításának kérdéséig három előadón keresztül jutottunk el.
A könyvtár főigazgatója, Lükőné Örsi Gabriella megnyitója után Czumpf Attila – agrármérnök, humánökológus és gerecsei tájegységvezető a Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóságából - fűzte tovább a bevezetőben felvázolt gondolatokat. Ők a „tájban élő ember” fogalmának globális gyakorlatba ültetésében látják a megoldást. Felhívták a figyelmet a természet törvényeinek és folyamatainak alapul vételére és az ezekhez való igazodás fontosságára. A régmúlt civilizációinak otthonteremtési leleményességét állították szembe a ma használt modern tervezéssel és anyaghasználattal. Többek közt beszéltek arról is, hogy nem csak a föld szorul művelésre, hanem az is „ami a fejekben van”, hogy az emberek megértsék a természettel fenntartott kapcsolatukban betöltött szerepüket.
A Természetes Életmód Alapítványtól érkezett Labancz Gyöngyi az addig hallottakat továbbgondolva fogalmazott meg olyan mélyreható kérdéseket, amik azt feszegetik, hogy készen áll-e az emberiség a teljes életmódváltásra. El tudjuk-e engedni eddigi életvitelünket és mindenünket összecsomagolva megkeresni azt a földet ahol legjobb élnünk, azt a csoportot, akikkel leghatékonyabban együtt tudunk működni. Ez irányba vezető út első lépcsőjeként a fiatalok számára kifejlesztett pedagógiai programot nevezte meg, mely magába foglalná az önfenntartó, gazdálkodó élethez kapcsolódó tudásanyag átadásától, a világ iránti tiszteleten keresztül az egységes jövőkép kialakításig a felnövekvő generációkban.
Vas János, a Tetőt Mindenkinek Kht. egyik tulajdonosa volt az, aki a konferencia címében megjelenő témát gyakorlati megközelítésben tárgyalta.
Az ő társaságuk lakótelepi lakások magas költségeit fizetni nem képes családokat segített, hogy könnyűszerkezetes, energiatakarékos házakba költözhessenek. Ezeket a házakat gyakran több család építette fel, egymás otthonát építve. Az ő véleménye szerint a tervezés és az anyaghasználat azok, amik leginkább befolyásolják leendő otthonunk energiafelhasználásának mértékét.
Az ésszerű tervezés és a rendszerben gondolkodás szülte anyagválasztás a kulcsok a minimális energiaveszteséghez.
Olyan ésszerű – az esztétikát másodlagosként, a funkciót pedig prioritásként kezelő – tervezési megoldásokon múlnak az adott épület energiaköltségei, mint például, hogy a sokat használt ajtókat olyan helyre tegyük, ami messze van attól a helységtől, ahol sokan vagyunk. Ők a fűtés terén az egy gáz és egy alternatív fűtési rendszer kombinációját részesítik előnyben. A világítás ésszerű elhelyezése is jelentős mértékű megtakarítást jelenthet, de mindez akkor működik leginkább, ha a család a lehető legtöbb időt tölti egy azonos helységben.
Amennyiben őszintén, a legjobb megoldásokra törekedve, állandó jelleggel az összefüggéseket keressük, akkor ehhez a ponthoz érkezve válik világossá, hogy a materiális gyakorlat nem helyettesítheti a szellemi alapokat és az a család tudja a leghatékonyabban kezelni energiaköltségeit, ahol egymással harmóniában élnek. Egy olyan világban, ahol nem a létrehozott anyagi javak időbeni tartóssága a legfontosabb irányelv, hanem a természet törvényeihez igazodó, a születés és az elmúlás körforgását elfogadó élet.
Forrás: umvp.eu