Göcsejben egyre bővül azoknak a köre, akik közismerten kedvezőtlen adottságú területükön is igyekeznek megtermelni maguknak a konyhára valót, sőt nyersen vagy feldolgozva piacra is eljuttatják a zöldség vagy gyümölcsféleségeiket. Ezek közül több határainkon túl is ismerté lett: például az aszalt szilva, a tökmagolaj, az akácméz, és nem utolsó sorban az erdőkben gyűjtött gombák aszalványai. E kiválóságok védelmére a térségben védjegyet alapítottak.

"Az itt előállított helyi termékek és szolgáltatások számára hozta ezt létre a tulajdonos Göcsej Kistérségi Társulás, s célszerűnek látszott, hogy a tájegység nevéről, a Göcsej Védjegy címet adományozzuk termelvényeinknek" - magyarázza Magai Ágota, a társulás elnöke. A védjegyet, a hozzá tartozó grafikai ábrázolással, a Magyar Szabadalmi Hivatal regisztrálta.

"A védjegy használata kérelemmel indul, amelyet a termelő egy pályázati dokumentáció benyújtásával kezdeményez" - folytatja a társulás elnöke. "A pályázatokat a Szakértői Testület bírálja el, majd javaslatot tesz a védjegy használatra. Az eddig eltelt rövid idő alatt tucatnyi termelő élt a lehetőséggel és lett védjegytulajdonos. Rajtuk kívül további pályázatok is elbírálásra várnak, így hamarosan bővülhet a használati jogot nyertek száma".

Az eddigi címbirtokosok sorában olyan termelőket találhatunk, mint a becsvölgyei Kocsis Zsuzsanna, aki aszalt gyümölcsöket, szárított gombaféléket, azok közt is vargányát kínál. A lekvárfőző asszonyként ismert Simon Gézáné, aki vállalkozóként a helyi posta vezetője, e munkája mellett készíti a 28-30 féle finomságot - fahéjas rumos szilva, gyömbéres körte ízű dzsemet, de megtalálható recepttárában a fűszeres almás, sütőtökös ízű lekvár is. "A gyümölcs nagyobb részét saját termelésből nyerjük. Nálunk szórványban van a cseresznye, a meggy, a körte, a kajszi, míg az alma és a szilva összefüggő ültetvényben terem" - mondja Simon Gézáné. Mindennek műveléséhez, szállításához egy öreg traktort, és egy barkácsolt utánfutót használnak. A gyümölcsféleségeket rokonok köréből kapja, s ezekből készít lekvárokat, dzsemeket, amelyeket aztán kis üvegekbe csomagol, dunsztol, majd rendezvényeken, vásárokon értékesít.

Saját bevallása szerint a bevételen kívül a védjegy egyfajta elismertséget, minőséget jelent számára. Azt is sugallja, hogy Göcsej neve a jelenleginél is ismerősebbnek csenghet a távolabb élő embereknek. "Egyfajta hovatartozásról is árulkodik, de bizonyára van reklámértéke is. Ez a védjegy kitörési pontja, eszköze is lehet a helyi termékeknek" - fogalmaztott a fiatalasszony.

A védjegy használatával kapcsolatban Magai Ágota, a társulás elnöke elmondta: annak jogosultsága kiterjed a Göcsej tájegységben meghatározott körben termelt élelmiszerekre, egyéb helyi termékekre, szolgáltatásokra, termelőkre, gyártókra. Olyan kiváló minőségű termék vagy szolgáltatás pályázhat a védjegy használatára, melynek jellemzői megfelelnek a vonatkozó jogszabályokban előírt, és az egyedi termék vagy szolgáltatás tanúsítási követelményrendszerének. Ezentúl meg kell felelnie a védjegybizottság által elfogadott követelményeknek is. A védjegy viselésére a tulajdonos ad jogot, ezt szerződésben rögzíti.

"Lényeges szempont, hogy a helyi terméket helyi munkaerő állítsa elő. Ily módon jövedelmet termel a falvakban élő embereknek, családoknak" - hangsúlyozza Magai Ágota. "Ezzel, ha helyi terméket vásárolunk, a pénzünk a falvakban élő termelőkhöz és családokhoz jut el. Többen helyben találnak maguknak munkát, jövedelmet. Nem kell gépkocsival vagy más járművel utazniuk, hogy munkába járjanak, a város piacára utazzanak, hogy ott beszerezzék konyhai szükségletüket".

A minősítési szempontok között tartják számon, hogy a feldolgozott termékek nyersanyaga jelentős és jellemző részben helyi alapanyagból származzék, valamint helyben keletkezzen vagy legalább a régióban termeljék. Lényeges szempont, hogy aszalványok esetében lehetőleg hagyományos módon, elsősorban megújuló energiaforrások (biomassza, napenergia) alkalmazásával állítsák elő a végterméket. Az is kritérium, hogy termékeiket legalább akkora mennyiségben állítsák elő a gazdálkodók, hogy a falusi turizmushoz kapcsoltan értékesíthető legyen. Amennyiben állati eredetű termékről van szó, csak olyan készítmény kaphatja meg a védjegyet, amely a legszigorúbb állatvédelmi előírásoknak bizonyíthatóan megfelel. Szántóföldi növények közül elsősorban az integrált termelői eljárások alkalmazói jutalmazhatók a védjeggyel.

"A Göcsej Védjegy védelmét szolgálja, hogy annak használója folyamatosan, a védjegy által elvárt és tanúsított minőséget produkálja. A védjegy tulajdonosa ezt rendszeresen ellenőrzi" - tette hozzá a társulás elnöke.

Forrás: Gazdakör, Göcsej-Hegyhát LEADER Egyesület

Cikk megosztása