„Ifjúsági közösségek vidéken” címmel tartott regionális tájékoztató szakmai napot az IKSZT program keretében a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. A dél-alföldi Bordány közelmúltban átadott IKSZT-jében a vidékfejlesztés és az ifjúságügy közti, erősítendő kapcsolatokat járták körül a résztvevők.
A mórahalmi kistérséghez tartozó Bordányban a közelmúltban avatták fel a település IKSZT-jét (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér), melyet büszkén mutatott be a szakmai nap megjelentjeinek Tanács Gábor polgármester. „Az itt működő Bordány Információs Pont nagy büszkesége, egyben a település motorja a helyi ifjúság számára” – mondta a dél-alföldi település első embere, aki ezt követően emlékérmet adott át Wootsch Péter ifjúsági szakértőnek, megköszönve az Egérház Alapítvány, illetve az Egérház projekt beindításához nyújtott segítségét. „Országos szinten híres az itt folyó ifjúsági munka, a felnövő generációk pedig valóban aktív tagjaivá válnak a helyi közösségeknek” – fogalmazott köszöntőjében Letenyeiné Mráz Márta, az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatóhelyettese, aki méltatta a régióban kialakult példaértékű együttműködéseket is. Mint mondta, „szükség van egy továbbgondolkodási folyamatra a vidékfejlesztésben, hogy a fiatalokat a településeken tartsuk”. Megnyitó gondolataiban utalt az ifjúsági munka társadalmi kapcsolatokban betöltött, egyre fontosabbá váló szerepére is.
A folytatásban az „Ifjúsági közösségek vidéken” elnevezésű projektet ismertette meg a hallgatósággal Erdős Balázs, a VKSZI VSZI Kiemelt Projektek Osztályának osztályvezetője. Emlékeztetett: a közös, Mobilitás-VKSZI-MNVH program ötlete tavaly áprilisban fogalmazódott meg, a konferenciasorozat első állomásának Úrhida adott otthont. Erdős Balázs jelezte: az idén megnyíló IKSZT-k száma (18-20 fejlesztés) szinte eltörpül a jövő évben várható átadásokhoz képest, amikor is 375 IKSZT nyílik meg szerte az országban. Az osztályvezető az Ifjúsági Szakmai-módszertani Szolgáltató Központok (ISZMK) munkáját is méltatta, melyek sokat segítettek az IKSZT-k szakmai és fizikai kialakítását illetően. „Fontos, hogy régión belül élő kommunikáció működjön, s az is, hogy a különböző településeken kialakítandó vagy már kialakított IKSZT-k között legyen élő kommunikáció: tanácsokat, tippeket tudjanak egymással cserélni. Hasznos ötleteket nyerhetnek majd az érintettek abból a filmből, amit az egyes helyszíneken forgatunk, illetve készül egy nyomtatott kiadvány is” – ígérte Erdős Balázs, aki egyúttal felhívta a figyelmet az mnvh.eu hasznos tartalmaira, például a Jó gyakorlatok keresőre.
Wootsch Péter ifjúsági szakértő, az „Otthonosan itthon” című könyv szerzője, a települési ifjúsági munka – települési ifjúsági közösség témakörének kapcsán mutatott rá, hogy különböző szakmacsoportok között számos esetbe nehéz lehet a kommunikáció megteremtése. „Globális, civil társadalom körvonalazódik”– hivatkozott elemzők állításaira a szakértő, ezért „fontos, hogy a fiatalok világ- és énképe reális legyen, valamint, hogy megtalálják saját egyéniségüket” – mondta Wootsch Péter. Hozzátette: az ifjúsági munka egyik alappillére a települési ifjúsági munka, ám mindez településismeret nélkül nem megy. Itt jelezte azonban az ifjúsági szakértő, hogy a fiatalok és az idősebb korosztály fejében élő településkép eltérő.
Vajda Árpád, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (MOISZ) Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodájának irodavezetője előadásában bemutatta, milyen eszközökkel támogatja a Mobilitás a települési ifjúsági munkát. Beszámolt arról a regionális ifjúsági helyzetelemzésről, amelyet irodájuk készített; illetve egy, a dél-alföldi régió értékeit gyermek- és ifjúsági önkormányzatait, IKSZT-it bemutató DVD elkészítéséről is. A 2011-es Önkéntesség éve kapcsán az irodavezető jelezte, a régióban számos szervezetben bontogatják ilyen jellegű tevékenység során szárnyaikat a fiatalok, Bordány pedig kifejezetten jó példa arra, hogy az így megszerzett tapasztalatokat miként tudják hasznosítani a fiatalok. Az őt követő Budinszki István, a VKSZI VSZI Kiemelt Projektek Osztályának programkoordinátora az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP) ifjúsági programokra pályázható forrásokról beszélt a hallgatóságnak, valamint összegezte a LEADER-program átalakításának főbb irányvonalait.
A „jó gyakorlatok” sorában Nagy István, a kunfehértói Holdruta Ifjúsági Egyesület elnöke elmondta, szervezetük főként hagyományőrző és kézműves programok szervezésével foglalkozik. Ficsor Béla hozzátette, 2008-ban nyertek támogatást a LEADER pályázaton, ám fejlesztési terveik nem rekedtek meg a két évvel ezelőtti szinten: nem lévén még Teleházuk, és IKSZT-jük, a jövőben ezek kialakítására kívánnak pályázni. Céljuk minél szélesebb körű programot kivitelezni, a III. tengely célkitűzéseihez illeszkedve. Az eddigi, ÚMVP pályázati forrásból megvalósult ingyenes programjaikról szólva elmondta, galamb- és kisállat kiállítást; a fiatalok „helyben tartását” elősegítő, pályázatírási ismereteket oktató, ifjúsági képzést illetve családi hétvégeket szerveztek.
A kishegyesi Ifjúsági Iroda képviseletében érkezett Juhász Bálint előadásból kiderült, a Vajdaságban civil szervezetek ifjúsági csoportjaiban, illetve a polgármesteri hivatalok ifjúsági szervezetein belül tehetnek a közért a fiatalok. Bemutatta legfontosabb ifjúsági tömörüléseket, köztük is kiemelve az újvidéki Vajdasági Magyar Ifjúsági Központot, illetve a Civil Ifjúsági Szolgáltató Irodát. Mint elmondta, Szerbiában az ifjúsági irodák minisztériumi kezdeményezésre jöttek létre, ám önfenntartóak, ezért működésük nem egységes. „Ezen irodák legfontosabb célja a fiatalok bevonása a társadalmi életbe. Ezt modern eszközökkel igyekeznek megvalósítani, például hiánypótló szerepet betöltő hírlevek szerkesztésével, valamint a fiatalok ifjúsági stratégiát is kidolgoztak. Számos rendezvény lebonyolítása mellett ezek a fiatalok önkéntesek képzését is megvalósították” – sorolta érdemeiket Juhász Bálint. Hozzáfűzte, fiataljaik a kétnyelvűségre nagy hangsúlyt fektetnek: szerbeknek magyar, magyaroknak pedig szerb nyelvű képzést szerveztek. A fiatal felnőtt korosztály is érintő, általánosan jellemző munkanélküliség miatt hirdették meg az „Egy lépés a munka” programot, amely az álláskereséstől az állásinterjún át a munkába állás pillanatáig segíti a fiatalokat. Közeljövőben induló – az amerikai kormány által támogatott – projektjük nyomán pedig olyan, kreatív ötletekkel rendelkező fiatalokat segítenek innovatív vállalkozásuk beindításához, akik más úton nem megvalósíthatnák meg terveiket.
A rendezvénynek otthont adó település szolgáltatásaihoz visszakanyarodva, a Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip) szolgáltatásaiba Kiss-Patik Péter alpolgármester segítségével pillanthatott be a hallgatóság. Nehézségeik kapcsán elhangzott, a bordányi tanyavilágban élő fiatalság elérése még napjainkban is nehézkes. Kiss-Patik Péter ugyanakkor elmondta, az idei év egyik legnagyobb eredményének számító Egérház program keretében megépült egy kulturált ifjúsági szálláshely a településen, közösségi eseményeik sorában pedig az egészségmegőrző (például futónap), és környezetvédelmi (például fém- és papírhulladék-gyűjtő) rendezvények szerepeltek. „A reCULTURa-program keretében a jövőben szeretnénk újraindítani a településen már jól ismert filmklubot” – tette hozzá az alpolgármester. A biip-en belül működő közösségek aktivitását jelzendő, Kiss-Patik Péter elmondta, spanyol cserekapcsolataik szorosabbra fűzésén is aktívan dolgoznak fiataljaik.
„A legkisebbeknél kell kezdeni a közösségépítést, amely során fontos az is, hogy minden korosztály részt vegyen a közösségi életben, hiszen ez a szocializáció alapja. Az érték és a normarendszer továbbadása a települési közösségen keresztül történhet a leghatékonyabban. Ezért kell egy hely, ahol mindenki összegyűlhet” – fogalmazott a biip vezetőjét követő Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő. Beszámolt róla, Kunadacson 2002-ben hozták létre a Tanácsadó Testületet. A gyerekeket, foglalkoztató intézeteket fiatalokkal hozták össze, s immár hét éve együtt tevékenykednek a közért. A könyvtárban kibővítették a szolgáltatásokat, Kunszentmiklóson Puszta rádió néven rádióállomást üzemeltetnek, ahol az adásszerkesztésben a fiatalok is közreműködnek, illetve ingyenes internet-hozzáférést tettek lehetővé az ifjúság számára. „Ezek mind azt segítik elő, hogy a fiatalság egy közösségé érjen” – ismertette elért eredményeiket Mészáros Zsuzsa, kiemelve, a folyamat hosszú s több lépcsőből áll.
Az „Ifjúsági közösségek vidéken” szakmai napja kerekasztalbeszélgetéssel zárult, mely során az IKSZT ifjúsági szolgáltatás módszertani támogatásának tapasztalatait osztották meg egymással a résztvevők.
A szakmai nap fotói mellett tekintsen meg képeket a nemrégiben átadott bordányi IKSZT-ről is alább, a Galériában.
Forrás: umvp.eu