Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) konferenciáján a jövő Európája került a középpontba: elképzelések arról, hogy milyen Európát szeretnénk 2020-ra. A gondolatokat a közeljövő fejlesztés-politikájához kapcsolódva fogalmazták meg a konferencia résztvevői.
Az érdeklődők megismerhették a növekvő térségi szegénység és kirekesztettség feloldásának lehetőségeit egy új, komplex fejlesztéspolitikában; valamint a globális együttműködés és a lokális fejlesztés felértékelődéséről is képet kaphattak. Az előadók bemutattak továbbá sikeres modelleket a térségi szegénység és a kirekesztettség felszámolására a Cserehát - Kassa tükörprogramban, egyrészt a komplex és integrált helyi fejlesztés, másrészt a határon átnyúló regionális programok révén.
A Külügyminisztérium, a terület-, vidék- és helyi fejlesztés témájában érintett minisztériumok munkatársai, a UNDP BRC képviselői, az érintett terület szakmai és oktatási műhelyeinek képviselői, a UNDP Cserehát - Kassa tükörprogramja szakértői és kedvezményezettei részvételével megrendezett tanácskozást Márczis Márta, az ENSZ Fejlesztési Programok Európai és FÁK Országok Regionális Központjának Regionális és helyi fejlesztési tanácsosa nyitotta meg.
Első előadóként Dr. Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, "a következő évtizednek az egyensúly és a növekedés együttes jelenlétéről kell szólnia". Legfontosabb stratégiai feladatként az európai uniós források hazai lebonyolítási intézményrendszerének, a végrehajtási rendszer folyamatainak megújítását nevezte meg, amely a jelenleginél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolítást biztosító rendszert jelentene.
"EU 2020" avagy három lehetséges út az unió számára 2020-ig:
* A foglalkoztatás szintjének a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra növelése a 20-64 évesek körében.
* A Kutatás és Fejlesztésre fordított beruházások mértékének a GDP 3%-ára emelése.
* A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése.
Dr. Nyikos Györgyi előadásában elhangzott, minden politikai területet összhangba kell hozni "EU 2020" céljaival, hogy az egységes piac működéséhez szükséges feltételek megteremtése megtörténhessen.
Második előadóként Makkay Lilla, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési, Együttműködési és Humanitáriánus Segítségnyújtási Főosztályának főosztályvezetője a globális felelősségvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott, azzal, hogy Magyarország 2004-ben belépett az EU-ba, egy olyan közösség tagjává vált, amely nagy szerepet vállal az elmaradott térségek fejlesztésében. "E nemzetközi közösség célja, hogy a világban a felére csökkentse a mélyszegénységet" - mondta Makkay Lilla, hozzátéve, ahhoz, hogy Magyarország nemzetközi szinten tudjon segítséget nyújtani a mélyszegénységben élők számára, fontos, hogy elsősorban itthon találjon hatékony megoldást a súlyos helyzetben élők számára. Makkay Lilla jelezte, 2000-ben 189 ország kötelezte el magát arra, hogy 2015-ig megvalósítsa a Milleniumi Fejlesztési Célokat, melynek egyik főprioritása a globális partnerség kiépítése.
Makkay Lillától Horváth Balázs, az ENSZ Fejlesztési Programok Európai és FÁK Országok Regionális Központjának a szegénység csökkentéséért felelős regionális vezetője vette át a szót. "Vannak globális és helyi fejlesztési célok. Ezeket csak úgy tudjuk elérni, ha ebben mindenki részt vesz. Közösen lehetséges a szegénységet csökkenteni, az esélyegyenlőséget megteremteni".
Előadását a UNDP bemutatásával kezdte, mely a világ 166 országában jelen lévő globális hálózat. Fő célja a fenntartható emberi fejlődés előmozdítása, valamint segít a fejlesztési célok megfogalmazásában a kormányoknak, a nem-kormányzati szervezeteknek és a privátszférának. Globális fejlődési kihívásként a növekvő egyenlőtlenséget (országátlagok és országokon belüli különbségek) a szegénység számbeli növekedését, a klímaváltozást és a pénzügyi-gazdasági válság leküzdését említette. Előadásában a válság rövid- és hosszútávú hatásait részletezte. Mint mondta, a rövid távú hatások közt a ciklikus gazdasági visszaesés, pénzügyi válság, az alapanyag- és élelmiszerárak hullámzását tapasztaljuk; míg hosszú távon - szintén sürgős beavatkozást igényelő - extrém jövedelemkülönbségekkel, demográfiai változásokkal kell számolnunk.
A válság csökkentésére Horváth Balázs a "lengyel modellt" , mint jó gyakorlatot mutatta be. Lengyelországban többfunkciós programirodákat hoztak létre a technikai segítségnyújtás, és fejlesztési programok kidolgozása érdekében. Összehangolják az EU és ODA források felhasználását, valamint együttműködnek a UNDP globális hálózataival.
A folytatásban Dr.Szegvári Péter, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára tett javaslatot az EU helyi fejlesztési politikájának megújítására, mely szerint a tagállamok és a régiók szintjén megvalósítandó a
* helyi fejlesztési módszertan megtanítása
* stabil intézményes keretek és pénzügyi alapok a helyi fejlesztési csoportok támogatásához és animációjához
* a központi és regionális fejlesztési intézményrendszer adaptációja és adminisztratív kapacitásainak kiépítése
* technikai segítségnyújtás és pénzügyi támogatás
* a helyi csoportok hatékonyabb működésének biztosítása
* "jó gyakorlatok" elterjesztése és hálózatépítés
* "szociális innováció" értékelési szempontjának elterjesztése a helyi fejlesztésekben.
Dr.Szegvári Péter a helyi fejlesztés sikerének kulcsát, a helyi fejlesztés alappilléreinek (helyi természeti erőforrások, helyi kultúra, helyi gazdaság, helyi közösség) erősítésében és megtartásában látja.
Sári László, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség fejlesztési igazgatója, előadásában az eddigi területfejlesztés tapasztalatait ismertette, melyekből az alábbi következtetéseket vonta le:
* a fejlesztéspolitika önmagában nem tudja kompenzálni az egyéb területeken tapasztalható hátrányos hatásokat.
* a liberális piaci versenyszemlélet szemben áll a fenntartható fejlődés célkitűzésével.
* a globalizáció problémáira a lokalizáció a válasz
* versenyképesség és fenntarthatóság egyaránt szükséges!
* a gazdaságfejlesztés, a társadalomfejlesztés jelentőségében meg kell, hogy előzze az infrastruktúrafejlesztést, és a folyamatos toldozgatást-foltozgatást
A fejlesztési igazgató hangsúlyozta: új területfejlesztési üzenetek szükségesek a globalizálódó világban, melyek releváns választ adnak a kihívásokra. "Nem többet, nem jobban, hanem egészen mást kell csinálni!" - fogalmazott Sári László.
Márczis Márta regionális és helyi fejlesztési tanácsos (ENSZ Fejlesztési Programok Európai és FÁK Országok Regionális Központja) az UNDP Cserehát-Kassa komplex programot mutatta be példaként az esélyteremtésre a térségi szegénység felszámolására. Előadásából a résztvevők megismerhették a térségi animátorok helyi, valamint a térségen túlnyúló feladatait. "A siker a jó stratégiában rejlik: a részvételben, fenntarthatóságban, integrált megközelítésben, és a komplexitásban" - fogalmazta meg Márczis Márta egy program működésének sikerességét.
A konferenciát Simon Balázs, az UtcaSzak Színház rendezője zárta, akinek segítségével betekintést nyerhettünk a CSERÖKE és az Utcaszínházi Alkotóközösség közös vállalkozásába. Ez egy olyan hosszútávú, több fázisból álló, tehetség-kutató és védelmező, fejlesztő program, amely a rendszeres, kreatív színházi munkán keresztül kulturálisan hátrányos helyzetű 10-14 éves csereháti fiatalok számára kíván olyan alapvető készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani, mint az összpontosítás, a tudatosan tervezett cselekvés, a képzelet és gondolat irányítása, a jelen vagy készenlét, a páros és közösségi kapcsolatok kezelése, a szabálykövetés, valamint a közösségi kommunikáció. Terveik közé tartozik, hogy december és március között felkeresnek 25 közösséget a Csereháton. Minden faluban eltöltenek 1-1 napot, eljátsszák a gyerekeknek a Sehonnai Király című előadásukat, majd utána műhelyprogramot ajánlanak a jelenlévő gyerekeknek és felnőtteknek.
A szakmai nap fő célja az volt, hogy bemutasson egy-egy sikeres mintát, például az UNDP Cserehát-Kassa komplex programját, és a résztvevőkben ezek alapján gondolatokat ébresszen a fejlesztéssel és felzárkóztatással kapcsolatban, hazai és európai színtéren egyaránt. A 2005-ben elindított program újdonsága abban rejlett, hogy a szegénységet, elmaradottságot nem nemzeti, hanem térségi alapon kezelte. Az üzenet egyértelmű: a helyi fejlesztés csak a közösség részvételével valósulhat meg.