A „Nemzetközi együttműködés lépésről lépésre” műhelykonferenciák keretében a vidéken élők számára kiemelt fontossággal bíró határon átnyúló együttműködések, partneri kapcsolatok kialakítása témakört járják körbe a résztvevők – az igény felmerülésétől egészen a megvalósításig.
Dr. Brandt Sára, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) megbízott igazgatójának köszöntője után dr. Szűcs Márton, a VÁTI vezető programmenedzsere a határmenti együttműködések szükségességéről beszélt. Kiemelte, az Európai Unió Magyarország minden határszakaszán finanszíroz határmenti együttműködéseket, erre forrás hazánkban az 1990-es évek közepe óta van. Emlékeztetett, a magyar szervezeteknek elsőként az 1995-ben indult Határmenti (CBC) PHARE programok keretében volt lehetőségük partnereket találni a szomszédos országokból; a PHARE-ból finanszírozott határmenti együttműködések megvalósítása pedig 2006-ban fejeződött be. Ez időszak alatt Baranya, Somogy és Zala megyékben összesen több mint 100 projekt ért célba. A programmenedzser példaként említette azt a két – a magyar-horvát határ mentén, összesen 3,6 millió euróból kivitelezett – nagyprojektet, amelyek az oktatás- és útfejlesztésben jelentettek komoly előrelépést. A harkányi elkerülő út 2 millió euróból; a Miroslav Krleža Horvát-Magyar Oktatási Központ komplex fejlesztése pedig 1,6 millió euróból készült el. Dr. Szűcs Márton hozzátette, a jelenleg a magyar-horvát határ mentén megvalósításra váró terveik elsősorban a határmenti és a vízi turizmus fejlesztését célozzák meg.
Parizán Anna, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Vidékfejlesztési Főosztályának tanácsosa a „LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés” című előadásában jelezte: a LEADER társadalmi vita során a tárcához e témában is érkeztek vélemények, amelyeket figyelembe véve a minisztérium a jövőben törekedni fog az egyértelműbb pályázati kiírások megjelentetésére. Elhangzott: a nemzeti-, nemzetközi tapasztalatszerzéssel, projekt előkészítéssel kapcsolatos tanulmányutakat jelenleg a működési költségek terhére tudják biztosítani a helyi akciócsoportok, ez azonban a működési költség nem hatékony felhasználásához vezet. A Vidékfejlesztési Főosztály tanácsosa jelezte, a nemzetközi együttműködések még formálódó jövője két lehetőséget tartogat e projektek számára. Az új elképzelések szerint a belföldi, külföldi tanulmányutak, projekt előkészítő látogatások támogatása központi forrásból történne, folyamatos benyújtással, 30-60 napos ügyintézési határidővel. Amennyiben a nemzetközi, térségek közti együttműködés megvalósítása Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) jogcím marad, abban az esetben a HACS határozza meg a témákat és a hozzájuk rendelt forrásokat. A nagyobb nemzeti, nemzetközi együttműködést szolgáló projektek lebonyolítása ekkor központi szintű pályázati jogcím alapján történne. Ha a nemzetközi együttműködések kikerülnek a HVS-ből, úgy szükségessé válik a központi tanácsadó, finanszírozó, koordináló szerep erősítése, a LEADER rendelet módosítása, szükség szerint új „LEADER együttműködés” rendelet, valamint új eljárásrendek és útmutatók elkészítése. Parizán Anna a teljesség igénye nélkül ismertette a témában érkezett, a HACS-ok által megfogalmazott javaslatokat. Annak a felvetésnek kapcsán, amely a projekt előkészítő látogatásra keretösszeg meghatározását szorgalmazta, a tanácsos elmondta: a tárca biztosítja majd az ehhez szükséges forrást; továbbá – a felmerült véleményekkel összhangban – a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, hogy a LEADER együttműködési rendelet, valamint új eljárásrendjének és az útmutatók elkészítésének folyamatában a HACS-oknak legyen lehetőségük véleményt formálni.
Az európai gyakorlatba Kiss Ágnes, az MNVH ÁT referensének jóvoltából nyerhettek betekintést a műhelykonferencia résztvevői. Az unió tagállamaiban működő, vidéki hálózatokat tömörítő Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) nemzetközi együttműködést segítő eszközeiről szólva Kiss Ágnes bemutatta a szervezet együttműködést segítő adatbázisait, a transznacionális együttműködési útmutatókat, az együttműködést ösztönző eseményeket, valamint a vidékfejlesztési programok adatbázisát. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az enrd.ec.europe.eu weboldalon zajló példaértékű, innovatív projektek gyűjtésébe bárki, Magyarországról is bekapcsolódhat. Elhangzott, „Transznacionális együttműködési útmutató (Integrált Európai Útmutató)” címmel tájékoztató anyag is készült a legfontosabb együttműködést segítő információkkal, amely szintén elérhető online. Az útmutatóhoz mellékletek is kapcsolódnak, amelyek az együttműködési projekt előkészítésében nyújtanak további segítséget.
Vékásyné Gál Zsuzsanna, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány regionális vezetője a partnerkeresés, nemzetközi együttműködés gyakorlati oldalának bemutatásával folytatta az előadások sorát. Bemutatta az EU segítségével működő nemzetközi együttműködési programokat, és előadásából számos hasznos ötletet meríthettek a résztvevők, témába illeszkedő terveik megvalósításához.
A rendezvényt három különböző témában kiscsoportos kerekasztal-beszélgetések zárták. Siklós város és Verőce horvát település közös, együttműködési IPA projektje (Határon Átnyúló Együttműködési Program) kapcsán a Geotermikus energia felkutatásáról és felhasználásáról hallhattak az érdeklődők. A Szerb-olasz-magyar nemzetközi projekt bemutatása során egy balkáni pre-LEADER projekt (azaz nem EU-tagországban folyó, ám LEADER-jellegű kezdeményezés) megvalósításába pillanthatott bele a hallgatóság, míg a zalai és horvát borászok összefogásáról a Borúti együttműködési projektek, borversenyek, közös konferenciák, kezdeményezések a határmentén című szekcióban kaphattak képet.
A „Nemzetközi együttműködés lépésről lépésre” workshop következő állomásaira az MNVH szervezésében Tiszaújvárosban, Szarvason és Lövőn kerül sor 2011 első felében.
Forrás: umvp.eu