Bányanyitás előtt áll nagymányok
Az úgynevezett tisztaszén-technológia kutatásának hazai központja lehet Nagymányok a következő évtizedekben. Ezt Verbőci József jelentette ki a város polgármesteri hivatalában. Az általa vezetett Calamites Kft. irányítja majd a térségben újrainduló kőszéntermelést.
Az okleveles bányamérnök – aki korábban a szászvári bányaüzem ügyvezető igazgatója volt – műszaki szakemberek előtt beszélt a várható fejlesztésekről.
A megyei mérnöki kamara kihelyezett ülésére hívták meg. Kijelentette, hogy Tolna megyei mérnöki irodák munkájára is számítanak majd a beruházás elindítása, működtetése során, és lesz lehetőség az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, az arra települő iparágak – az utcakőtől a gyógyszergyártásig – felvirágoztatására is.
Az eseményen Bohli Antal a kamara elnöke köszöntötte a megjelenteket. Karl Béla nagymányoki polgármester pedig tájékoztatta őket a helyi lehetőségekről. Elmondta, hogy a bányanyitás helyszíni előkészítése elkezdődött. Az engedélyeztetési eljárások befejeződtek, a zöldhatóságtól is megkapták a környezethasználati engedélyt. Iparterületet készítenek elő, ahová a bányaüzemhez kapcsolódó vállalkozások betelepülését várják.
Sokféle tevékenység indulhat el a városban és vonzáskörzetében. Itt külszíni lesz a szénbányászat, Váralja és Máza térségében pedig mély művelésű, de az ottani tárnák megnyitásához még több év előkészítésre lesz szükség.
Verbőci József mérnök-ügyvezető azt hangsúlyozta, hogy kedvező a helyzet, mert lakott terület alatt nincs szén. A települések polgármestereivel abban is megállapodott a cége, hogy a járműforgalom – a szállítás, fuvarozás – is elkerüli a lakóingatlanok környékét.
A mérnök szerint a kitermelés gazdaságos lesz. Kis területen, több rétegben helyezkednek el a szénmezők. A kelet-mecseki kőszén igen jó minőségű, magas fűtőértékű. A cég által Tolna és Baranya megye határán feltárt, mintegy 438 millió tonnából, 280 millió tonna bányászható ki.
Négy aknát nyitnak majd, s körülbelül öt év múlva várható a termelés száz százalékra futása, ami napi nyolcezer tonna lesz. Hosszú távú, 80-100 éves bányaművelésre rendezkednek be. Munkát 1200 személynek adnak közvetlenül, áttételesen hat-hétezer munkahelyet generál a bányanyitás.
A környezetvédelmi szempontból aggályos problémák mindegyikére van már megoldási elképzelésük. A meddő anyagot két völgyben helyeznék el. A melléktermékként keletkező pernyét – lévén kemény – az építőipar hasznosíthatná, például térkőgyártásra. A bánya metán tartalmú levegőjét pedig betáplálnák és elégetnék a közelben létesítendő szénerőműben. Ekkor ugyan szén-dioxid keletkezik, de az sem szennyezné a levegőt teljes egészében; egy részét folyékony üzemanyaggá, metanollá alakítanák. Ezt az eljárást egy magyar származású, Amerikában élő Nobel-díjas kémikus, Oláh György fejlesztette ki.
Nagymányokon és környékén tehát nemcsak kibányásznák a szenet, hanem nagy részét fel is dolgoznák: villanyárammá, gázzá, cseppfolyós üzemanyaggá alakítanák. A technológiák tökéletesítése helyben történne. Ezért tekinti Verbőci József a tisztaszéntechnológia-kutatás centrumának Nagymányokot.
Forrás: teol.hu
*
Híressé tette a kis falut a Naksol nevű csodaszer
Mintegy négyezer rózsatövet már elültettek az önkormányzat munkatársai abból a tízezerből, amelyet a falu közel fél hektáros területén akarnak majd nevelni – mondta Rácz Róbert polgármester.
A Pannonpharma gyógyszeripari cég beszállítója lesz ugyanis a település. – Két-három munkahelyet is tudunk teremteni. A rózsaszirmokat megvásárolja tőlünk a gyógyszergyár – mondta a polgármester.
A Naksol nevű szer feltalálója, Széles Lajos naki származású volt, talán ennek is köszönhető az együttműködés. A cég ígéretet tett arra, hogy az alapanyagért járó díjon felül is támogatja az önkormányzatot.
Tervezik, hogy a falu utcáit is ezzel a növénnyel díszítik. Az önkormányzat erdejébe mintegy háromezer akáccsemetét is telepítettek a közmunkások, amellett az óvoda kertjébe tíz gyümölcsfát ültettek.
Forrás: teol.hu
*
Felavatták a Gyulaj Zrt. lengyel-annafürdői erdei iskolájának kibővített épületét
Az átadón Nagyné dr. Szászka Éva, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának osztályvezetője dicsérte a beruházást, hiszen az ökotechnikájával jócskán kitűnik az ország többi erdei iskolája közül.
Az elmúlt másfél évben két épületet újítottak föl környezetbarát módon a Turisztikai és Természetismereti Központ területén. Az erdei iskola új tetőterében foglalkoztatót alakítottak ki, és természetrajzi kiállítást rendeztek be. Nagy változást jelent a ház energiafelhasználásának mérséklése, szélerőgépet, napelemeket, napkollektorokat helyeztek el körülötte. A takarékos vízhasználat érdekében pedig szürkevíz hasznosító rendszert építettek ki.
A másik felújított épület a Szentkúti kunyhó. A romos házat ökoházzá alakították át. A kirándulók itt szembesülhetnek azzal, hogy közművesítés nélkül is minden elérhető. Az energiaellátásról napelem, napkollektor és szélkerék gondoskodik, a vízhez fúrt kútból lehet hozzájutni, a meleget cserépkályha adja, sütni-főzni a búbos kemencében és a takaréktűzhelyen lehet, a szennyvizet nádgyökérzónás tisztító kezeli. A megközelítéshez kerékpárokat biztosítanak.
A siker legjobb mércéje azonban Gál László projektvezető szerint az érdeklődő iskolák növekvő száma. És ahogy a Nemzeti Fejlesztési Bank képviseletében felszólaló Nagy András, valamint a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója, Gőbölös Péter is fogalmazott, a gyerekeknek a természet jelenti a legnagyobb motivációt a tanuláshoz. Kupás Deák Zoltán erdészetvezető a kollégák megszállottságáról sem feledkezett meg, amely lehetővé tette a beruházás megvalósulását.
Forrás: teol.hu
*
Mákjuk van a falusiaknak Döbrögközön és Gyulajon
Lezárult a településeken a Sorsfordító–Sorsformáló program képzési része. A két falu idén csatlakozott a projekthez, amellyel tíz-tíz helybélinek tudnak megélhetést biztosítani a földeken.
A növénytermesztéshez szükséges tudást ezerórás képzésen szerezték meg a résztvevők, ezt követően tettek sikeres vizsgát mindannyian. Az első 200 óra során az elméleti tudást sajátították el, majd a következő 800 óra alatt a gyakorlatba helyezték át a tanultakat. Szili Lajosné, Döbrököz polgármestere elmondta, az önkormányzat foglalkoztatja mind a tíz résztvevőt egészen 2012. január 31-ig.
A minimálbérnek megfelelő összeget kapják fizetésként a nyolc órás munkáért, amelyre a munkaügyi tárca nyújt száz százalékos anyagi támogatást az önkormányzatnak. Továbbra is szabadföldi és fóliás növényeket termesztenek a dolgozóink, Kovács Zsolt, a korábbi gyakorlati oktatójuk vezetésével. Mindamellett hétezer tő évelő mákpalántát is elültettek már a munkásaink – húzta alá a polgármester.
Dobos Károlyné, Gyulaj polgármestere elmondta, náluk az önkormányzat a tíz résztvevőből kilencet foglalkoztat tovább októbertől, egyet pedig a gyógynövénytermesztő vállalkozó, Bocz János, akinél a gyakorlatuk egy részét töltötték. – Jelenleg munkásaink a zöldségeket takarítják be, a termést az iskolánk konyháján hasznosítjuk. Amellett a paprikát is szüretelik, mintegy kétszáz füzérre valót már föl is fűztek. A Gyógynövény Kutató Intézettől kaptunk 17 500 tő évelő mákpalántát, amit már el is ültettek dolgozónk – mondta Dobos Károlyné.
Forrás: teol.hu
*
Támogatást nyertek tehetséggondozására Gyulajon
Színpadot és szabadtéri foglalkoztatót avattak a közelmúltban Gyulajon, a helyi óvoda udvarán. A létesítményeket az Egészséges Településekért Alapítvány pályázati támogatásából és helyi összefogásból valósították meg.
Az ünnepségen az óvodások szüreti jeleneteket adtak elő, majd őszi levélesővel zárták műsorukat. A színpadavatás kísérő rendezvénye volt egy új pályázati program bemutatása a környék óvónőinek. Ugyanis a gyulaji óvoda 350 000 forint támogatást nyert az Oktatásért Közalapítványtól, hogy egy tehetséggondozó műhelyt hozzanak létre, és a náluk folyó ilyen jellegű munkát megismertessék a hasonló adottságú intézményekkel.
Forrás: teol.hu
*
Kölcsönös fejlődést remélnek a kapcsolattól
Dalmandon partnertelepülési szerződést kötött az önkormányzat az ausztriai Bad Blumauval. A hivatalos okmányokat a közelmúltban írták alá Bondorné Nagy Ibolya és Franz Handler polgármesterek. A két község kapcsolata több éves múltra tekint vissza. A dalmandiak nemrég jártak az osztrák településen, az új iskola avató ünnepségén. Ott írták alá a kapcsolatot hivatalosan is megpecsételő okleveleket.
Az együttműködést mindkét község képviselő-testülete szorgalmazta, mivel jó lehetőséget kínál a magyar és a német nyelv gyakorlására, a civil szervezetek, sportegyesületek és nem utolsó sorban a családok közötti kapcsolat felvételére és ápolására. Nem titkolt terv az sem, hogy a jövőben az osztrák és a magyar falu közösen vegyen részt uniós pályázatokon, amelyek mindkét fél részére kölcsönös előnyöket és fejlődést hozhatnak.
Forrás: teol.hu
Forrás: Tolnai Hármas Összefogás Nonprofit Kft.