Jelentős érdeklődés mellett került sor a Völgy Vidék Közösség szervezésében az "A vidékfejlesztés jó gyakorlatai a Völgy Vidéken" című műhelykonferenciára. A szakmai rendezvénynek a kajászói Biofarm Lovarda adott otthont, ahol az előadások mellett helyi termék bemutató és kiállítás is várta az érdeklődőket.
A műhelykonferenciát Szendrői Júlia, a Völgy Vidék Közösség munkaszervezet vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta, jelen rendezvényük legfőbb célja a térség fejlesztési terveinek bemutatása. Szendrői Júlia rámutatott, a kajászói esemény egy rendezvénysorozat lezárásának is tekinthető, hiszen idén nyolc településen tartottak helyi termék bemutatót és kiállítást. A helyszínválasztás kapcsán elmondta, a Someus Edward által vezetett Biofarm Lovarda a térség legdinamikusabban fejlődő vállalkozása. "A legfontosabb, hogy a vidékükre látogatók és az ott élők minél komfortosabban érezzék magukat" - zárta szavait a munkaszervezet vezető.
Someus Edward az általuk végzett integrált ökogazdálkodási K+F tevékenységről beszélt, amely az Európai Unió keretprogramjain belül valósul meg. Fő törekvésük, hogy az innovatív kombinált növényi tápanyagot biztosító termék, a csontszén és a mikrobiológiai feltételek együttes alkalmazásával csökkentsék a felhasznált vegyszerek mennyiségét. Az Agrocarbonnal (az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termékkel) a paprika termesztésénél például 600 %-os termésmennyiség növekedést értek el hektáronként. Ezzel egy időben a beltartalom minőségi javulását is tapasztalták.
A házigazda az állatbarát lovarda bemutatása során megjegyezte, két éve folyamatosan fejlesztik, bővítik a biofarmot, „ahol a ló is ember”. Kiemelte: egy teljes mértékben EU-konform létesítményt alakítottak ki, mely jelentősége azért sem elhanyagolható - vélekedett Someus Edward -, mert a Váli völgy legfontosabb üzleti lehetősége a lovas turizmus. Ez az ágazat pedig szorosan kapcsolódik turisztikai üzletágakhoz – elsősorban a gyógy-, bor-, vadászati- és halászati turizmushoz. Hangsúlyozta, a lovas turizmus gyors fejlődését nemzetközi érdeklődés kíséri. A természetbarát turisták számának növekedésével egyre nagyobb az igény a kombinált vidéki programok iránt. A specifikus lovas szolgáltatások sorában többek közt az unikumnak számító hun harci íjászat elsajátításának lehetősége is szerepel.
Someus Edward előadása végén egy regionális nagytestű állatkórház szükségességére hívta fel a figyelmet. Elhangzott, a hazai lovardák 70%-a Nyugat-Pest megye, Fejér-, illetve Komárom megye környezetében található; ugyannakor a szarvasmarhatartás is jelentős a térségben. Ennek ellenére hiányzik az olyan nagytestű állatkórház és állat-ambulancia, mely akár egy állategészségügyi és járvány-megelőzési közfeladatot ellátó intézményként is funkcionálhatna. Someus Edward jelezte, ezzel kapcsolatban már folyik az épület átalakításának engedélyeztetése.
A folytatásban Zoltán György az Első Magyar Egészségfalu koncepciójával ismertette meg a hallgatóságot. A tordasiak téglagyár helyett egészségfalut szeretnének, amely egészségmegőrző mintaközpontként működne. Mindez egy egészségmegőrző komplexumot jelent, amelyhez szervesen kapcsolódik az élhető környezet. Tordas azért tűnik különösen alkalmas helyszínnek a megvalósításhoz, mert az egészségfalu megálmodói egy maximum 3000 fő lakosú falumodellt képzeltek el, mely mintául szolgálhat Magyarországon egy „Élhetőbb életért” mozgalomnak. Ez hosszútávon elősegítheti az emberek városból faluba költözését, a nagyvárosi zsúfoltság megszűnését. Az egészségfalu (falvak) létrehozásával a kistelepülések számára is megnyílhat az út a külföldi tőke beáramlása, új befektetők betelepülése előtt, új munkahelyeket és a piac élénkülését eredményezve. "Persze a legfontosabb cél a magyar lakosság testi és lelki egészségének megőrzése" - mondta el Zoltán György.
Dr. Fetzer Csaba az Etyek-Budai borvidék borturisztikai stratégiájáról beszélt. Megemlítette, míg néhány termelő borai hazánkban vagy akár világszerte jól ismertek, mások méltánytalanul háttérbe szorulnak. "A minőségi bortermelés feltételei adottak, de legtöbbször hiányzik a stratégia, a közös koncepció, mely főként az értékesítést célozza" - hangsúlyozta Dr. Fetzer Csaba.
Mint megtudtuk, az Etyeki Borút Egyesület az Etyeki Hegyközséggel és az Etyek-Budai Hegyközségi Tanáccsal karöltve szervez programokat. Külső szakértőkkel elvégeztetett piacelemzés alapján próbálják mind a vendéglátók, mind a termelők és nem utolsó sorban a fogyasztók igényeit kielégíteni. A kutatásból kiderült, a környék borturizmusa egyelőre az ismert márkákra, az etyeki fesztiválokra illetve a nyári üdülésekre korlátozódik a velencei térségben.
Az 1600 hektáros szőlőterület, valamint az itt készülő, jellemzően üde borok többet érdemelnek. Ezért szeretnék az arculatot igazán csábítóvá varázsolni - fejtette ki Dr. Fetzer Csaba. Vezérterméknek az Etyek-Budai Friss bort szánják, amely fehérborszőlő fajták házasításából születik, száraz és friss zamatot hordoz magában. Az évjárat feltüntetését és a logó használatát az egységesség jegyében kötelezővé teszik.
A fővároshoz legközelebb fekvő, „érintetlen” vidék vonzó tájai, finom borai, a Velencei-tó, a kulturális lehetőségek és a helyi termékek gazdag választéka változatos és izgalmas élménytár kialakítását teszi lehetővé e régióban. Az Etyeki Borút Egyesület ennek jegyében készítette el a következő öt évre szóló borturisztikai cselekvési tervét. Turisztikai és marketing feladatokra egy irányító menedzsmentet (kerekasztalt) hoznak létre, elkészítik az arculati kézikönyvet. Kialakítanak majd egy weboldalt is, amely a borvidék minősített borait és azok termelőit mutatja be. "Mindezek mögött persze termék- és gasztronómiai fejlesztésnek kell állnia" - hívta fel a figyelmet Fetzer Csaba.
Molnár Balázs a Völgy Vidék Közösség munkatársa a rendezvény központi témáját járta körül: a Völgy Vidék Tájtermékről, azaz a helyi termék védjegy és tanúsítási rendszer kialakításáról, illetve bevezetéséről beszélt.
A közösség kiemelt céljaként a sokszínű helyi gazdaság kialakítását és fenntartását, illetve a magasabb szintű önellátást nevezte meg. Ennek keretében a helyi közösségekre jobban építő gazdasági rendszer egyre inkább hasznosít megújuló erőforrásokat, több és többféle feldolgozott terméket állít elő, és legfőképp a környezet- és tájgazdálkodás elvei alapján termel.
Molnár Balázs a helyi termékek lényegét is vázolta a hallgatóságnak. Elmondta, a definíció helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt, előállított alapanyagból (>50%), hagyományos és/vagy az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült termék, feldolgozott terméket takar. Ezek döntő többsége jellemzően mezőgazdasági produktum, de nem szabad megfeledkezni az egyedi eljárással készülő kézműves termékekről sem, hiszen minden darabnak megvan a maga története, az esztétikai élményen túl.
A Völgy Vidék Helyi Termék Programmal ezen termékek népszerűsítését, összefogását és értékesítési lehetőségeinek növelését célozza meg. A Völgy Vidék Helyi Termék Katalógusban már 120 termelő 200 terméke szerepel 12 helyi termék kategóriában.
A Völgy Vidék Helyi Termék Klaszter létrehozásával lehetőség nyílna a helyi termék előállítók és más érdekeltek számára, hogy a menedzsment-szervezettel a közösen szervezhető tevékenységeiket összehangoltan, és minél hatásosabban végezzék. A tagok számára nyújtott szolgáltatások széles köre (például marketingkommunikáció, védjegyoltalom, pályázatfigyelés, piackutatás, érdekvédelem) segíthet a termelőknek és szolgáltatónak, hogy saját életszínvonaluk javítása mellett a közösség érdekeit is szolgálják.
A klaszteren belül a tagoknak lehetősége lenne a Völgy Vidék Tájtermék védjegy használatára. A védjegyhasználatból befolyó díjakból a klaszter folyamatosan marketing, reklám, piacépítési feladatokat látna el a “Völgy Vidék Tájtermék” védjegyes termékek és szolgáltatások ismertségének növelésére, az értékesítés javítására. Szinte magától értetődő, hogy védjegyes termékek forgalmazásához meg kell felelni a terméktanúsítási kritériumoknak. E feltételek is a helyi közösség érdekeit szolgálják és a környezettudatos gondolkodást erősítik.
Végül Molnár Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy egy-egy emblematikus helyi termék köré épülő rendezvénynek jelentős szerepe lehet a térség gazdaságának erősítésében is. Hiszen ki ne ismerné az Etyek Pincefesztivált vagy a Kezes-Lábos Fesztivált? Mint mondta, a lényeg, hogy közös, összehangolt munkával, egységes arculattal és szervezéssel könnyebb elérni a célokat, mint külön-külön.
A Völgy Vidék Közösség nem csak szellemi táplálékkal látta el a megjelenteket: az előadások közti szünetben finom pogácsával, frissítővel és a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. kóstolójával vendégelték meg a hallgatóságot. A bőséges sajttálakon mindenki találhatott ízlésének megfelelőt: érett-friss, sós-édes; a sajt ízét pedig még jobban kiemelte a birsalma, a dió, az olíva. Ha bárki édességre vágyott, mondania sem kellett, máris kedvesen kínálták Túri Gyurival és Túró Jucival, "akikért" rajongott a vendégsereg. A finomságok elfogyasztása közben a teremben, körben kiállított kézműves termékeket is megcsodálhatták az érdeklődők.
Ezek után mindenki kíváncsian hallgatta a váli Marianna Major és a Champex Kft. vezetőjének, Vígh Lászlónak előadását, aki a fenntartható gazdasági modell kifejlesztéséről beszélt a helyi adottságok figyelembe vételével. Véleménye szerint el kell kezdeni visszafordítani a folyamatot, mely a gépesített és monokultúrás termelés következtében alakult ki. Rámutatott arra is, hogy a biodiverzitás megőrzése és helyreállítása az Európai Unió irányelveiben is kiemelt helyen szerepel – a környezetvédelem szerepe napról napra nagyobb. Vígh László szerint a vidéken élők motiválása elengedhetetlen a közös célok eléréséhez.
A műhelykonferencia végéhez közeledve Bognár Sándor a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. képviseletében a termelői közvetlen értékesítésről és a Völgy vidéki helyi piacokról beszélt. Bevezetőjében szorgalmazta minél több ehhez hasonló rendezvény megvalósítását, hiszen nagyon fontos, hogy a térségben élők a lehető legjobban megismerjék egymást. A társaság elnöke elmondta, a régi termelőszövetkezeteket képviselik, ugyanakkor haladnak a korral. Előadásából kiderült, bár a Váli völgy mentén adottak a körülmények a minőségi állattartáshoz, az mégsem jellemző a térségre. "A Bicskei Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarhái napi húszezer liter tejet adnak. Ezt részben nyerstejként, részben feldolgozva értékesítjük" - mondta el Bognár Sándor. Véleménye szerint a régi állattartóktól sokat tanulhatnánk, főleg a racionális termelésről. Rámutatott, nem kell mindent kidobni, hiszen szinte minden hasznosítható. A gyakorlatban ezt a szárítóból kikerült melléktermékek hasznosításával alkalmazzák: a biokazánt fűtik ezzel.
Bognár Sándor jelezte, napjainkban nehéz a fogyasztókat az egészséges és természetes táplálkozásra visszaszoktatni. Cégük éppen ezért rendszeresen szervez ingyenes iskolai kirándulásokat a majorba, ahol megismerkedhetnek a nyerstej ízével, zamatával.
Az előadók sorát a martonvásári önkormányzat képviseletében Horváth Bálint zárta. A martonvásári térség fejlesztési lehetőségeinek bemutatása során felhívta a figyelmet a kiaknázatlan lehetőségekre, a kulturális örökségekrem, valamint a település adottságaira. Elmondta, a helyi önkormányzat egy élhető kisváros kialakítására törekszik - alulról felfelé építkezéssel, valamint a jó elképzelések megvalósításával. A polgármesteri tanácsadó testületbe ennek érdekében civileket is bevontak. Kisvárosi modellt alkalmaznak az önkormányzásban, ami reményeik szerint gördülékenyebb és dinamikusabb működést eredményez majd.
Horváth Bálint is egyet ért a konferencián korábban elhangzott prioritásokkal: a turisztikai adottságokra lehet építeni, a megújuló energia növekvő felhasználása egyre fontosabb. "Nem utolsósorban vállalkozó, illetve vállalkozóbarát önkormányzatokra van szükség az előrejutáshoz" - hangsúlyozta.
A rendezvény lezárásaként a vendégek szakmai vezetéssel járhatták be az állatbarát Biofarm Lovardát - egy valóban „fejlődő” vidéki helyszínen -, ahol a lovak „boldogok és kerek a pocakjuk”.
Forrás: umvp.eu