A közösségé a főszerep a LEADER program keretében támogatott projektekben
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. „Sokszínű természet, sokszínű társadalom a Körösök Völgyében” című Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája keretében több mint 820 ezer euro, közel 220 millió forintot fordíthat 2007 – 2013. között a LEADER típusú fejlesztésekre.
Az Akciócsoporthoz 2009. év végén benyújtott 25 pályázatból 15-öt találtak érdemesnek a támogatásra, megvalósításukhoz a nyár folyamán 96 375 620 Ft odaítéléséről határozott a Társaság Taggyűlése.
A kedvezményezett projektek legfőbb, s egyben közös jellemzője, hogy egytől-egyig a helyi közösséget és a helyi közösség által megteremtett értékeket helyezik a középpontba, legyen szó akár évtizedes szokások, hagyományok ápolásáról, akár újszerű, versenyképes megoldási javaslatokról.
Elsősorban a helyi civil közösségek aktivitását, gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének erősödését, az üzleti és a közszféra szereplőivel történő könnyebb és hatékonyabb kapcsolattartást hivatottak elősegíteni a Mezőberény és Szarvas központjában kialakítani tervezett civil fejlesztő központok. E központok nemcsak térségi civil irodaként, de turisztikai információs pontként, kiállító térként, sőt képzőközpontként is funkcionálnának.
Mezőberényben egy 2003-ban épült, jelenleg használaton kívüli, de jó állapotú irodaépületbe tervezi a Városi Önkormányzat a komplex szerepet betöltő közösségi tér kialakítását. A Békési út 3. szám alatt található több emeletes irodaház funkcionálissá tételéhez az EMVA LEADER – Közösségi célú fejlesztés jogcímből 17 453 346 Ft-ot nyertek, mely összeg a beruházás nettó költségét fedezi. A támogatást teljes egészében a szükséges informatikai eszközök és bútorok beszerzésére fordítják, a közbeszerzési eljárás lefolytatása folyamatban van. Az Önkormányzat elsődleges célja, hogy a létesítmény már 2011-től ideális helyszín legyen korszerű oktatási, képzési programok lebonyolítására, egyúttal jól felszerelt és folyamatosan rendelkezésre álló irodai hátteret biztosítson a városban működő civil szervezetek számára, így elősegítve a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, a versenyképes tudás megszerzését és a társadalmi kohézió erősödését.
A Körös-Szögi Kistérségben működő több száz civil szervezet közötti folyamatos és élő kapcsolat kialakításának igényét elégítheti ki a Szarvason kialakítandó fejlesztő központ. A beruházás megvalósítására a több tucat civil szervezetet tömörítő Körös Szögi Civil Fórum Egyesület adott be pályázatot azzal a céllal, hogy a szektoron belüli ágazati egyeztetések, közös cselekvési programok megvalósításához teret biztosítson. E törekvésében az Egyesületet Szarvas Város Önkormányzata is támogatja. A központnak helyet adó Damjanich utcai épületet, mely a közelmúltig óvodaként működött, térítésmentesen bocsátotta a szervezet rendelkezésére, s e mellett a kivitelezési munkák előfinanszírozását is vállalta. A mintegy 23 millió Ft összköltségű fejlesztés keretében a régi polgári ház teljes felújítása és korszerűsítése révén egy igen tágas közösségi teret vehetnek majd birtokukba a szarvasi kistérség civiljei, előreláthatólag 2012-ben.
Kulcsfontosságú, hogy a pályázatok révén a beruházások megvalósítását követően 3 évig működési költség igénylésére is lehetősége nyílik a kedvezményezetteknek, s ez nagyban elősegíti az intézmények hosszú távú fenntarthatóságát.
A közösségépítésen túl a térség kézműves hagyományainak ápolását, a kézműves tevékenységek népszerűsítését és a helyi jellegzetes termékek turisztikai értékének erősítését szolgálja majd a kézműves alkotóműhely Kondoroson. A 2009 – ben a Dél – alföldi Operatív Program keretében megújult és informatikailag felszerelt Kondorosi Tájház funkcionális egységét szintén a LEADER – Közösségi célú fejlesztés jogcím keretében beszerezni kívánt eszközök és a Tájház udvarán kialakításra kerülő filagória biztosíthatja. A pályázó Varius Alapítvány 8 085 558 Ft-ot nyert kemencével felszeret kerti pavilon építésére és a kézműves mesterségek elsajátítását szolgáló eszközök széles tárházának beszerzésére a korongozótól a szövőszéken át a fafaragó késekig.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER tengelye keretében ezidáig megvalósult projektek közül méltán a leglátványosabbak és leglátogatottabbak a kulturális, szórakoztató programok. A támogatott rendezvények kiválasztásakor az Akciócsoport döntéshozóinak elsődleges szempontja volt, hogy azok a Körösök Völgye térségének nemzetiségi és gazdasági – társadalmi hagyományaira épülő hagyományőrző, kulturális és gasztronómiai program elemekkel gazdagon átszőtt, turisztikai kínálatbővítő funkciót is betöltő, igazi fesztiválok legyenek.
E szempontoknak több rendezvény is minden tekintetben megfelelt. Sokadszorra kínált igazi gasztronómiai élményt a különlegességeket kedvelőknek a gyomaendrődi Sajt – és túrófesztivál. Május 1-jén rekord számú kiállító mutatta be ínyencségeit a Bethlen Gábor Szakképző Iskola udvarán. Sajtok, túrók, mézek, bio piac és számos kísérő kulturális program várta az eseményre kilátogatókat. A szervező Gyomaendrődi Önkormányzat az egészséges életmód és táplálkozás népszerűsítését helyezte a rendezvény középpontjába.
A hagyományosan július első hétvégéjén, idén negyedik alkalommal megrendezett Körösök Völgye Folklórfesztivál a XXXIV. Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozatába kapcsolódott. Tarhos Község Önkormányzatának szándéka szerint az esemény 2010-ben igazi nemzetközi jelleget vett fel, hiszen nagy sikerrel lépett fel a szlovákiai „Klások” és a csehországi „Kunovjan” Néptáncegyüttes is. Persze a békési Belencéres, valamint a gyulai Körös Néptáncegyüttes is bemutatta képességeit eme nagyszabású, egész napon át tartó rendezvényen. Békést a Belencéres mellett a Körös Citerazenekar, a Hagyományőrző Dalkör, a Férfikórus, a Vadrózsa Asszonykórus és Horváth Rudolf és cigányzenekara képviselte.
A fesztivál programjait sok más program mellett S. Turcsányi Ildikó muzeológus által rendezett Tarhosi Énekiskola Emlékkiállítás, valamint főzőverseny is színesítette.
A szlovák kisebbségi hagyományok és a mezőgazdasági tevékenységek, a vidéki életforma megőrzése iránti igény hívta életre az Ezüstszőlőben immár sokadik éve megrendezett Kárpátmedencei Nemzetiségi Napok és Aratónap névvel fémjelzett ünnepet. A Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület szervezésében megvalósult program igazi látványosságot, az ízek és színek valóságos kavalkádját kínálta a látogatók számára. A hagyományos aratóversenyen túl, ahol kaszával vágják a búzát, a kévék összekötéséhez pedig búzából font kötözőt használnak, a cséplés, kenyérsütés, szappanfőzés, sertéstartás és disznótor, lótartás és lovas hagyományok, mesterségek is a résztvevők elé tárultak.
A Körösök Völgye Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája keretében 9 722 065 Ft támogatással járult hozzá a települések már hagyományos, vagy hagyományteremtő szándékkal először megtartott rendezvényeinek megvalósulásához.
A nyertes gazdaságfejlesztési projektek között van a Békési Diós Tanya öko gazdaság bemutató gazdasággá történő fejlesztése is. Az országban egyedülálló szánentáli kecsketenyészetnek helyet adó gazdaság „Bemutató üzem” címmel, az ott készült ízletes öko-sajtok a „Kiváló magyar élelmiszer” minősítéssel büszkélkedhetnek. Az elnyert 14 274 712 Ft támogatás segítségével a gazdasági tevékenység teljes vertikuma megismerhetővé válik az egyébként falusi szálláshely és falusi vendéglátás szolgáltatást is nyújtó Diós Tanyán. 2012-től állatsimogató, sajtpince, és tanya bolt várja majd a tartalmas kikapcsolódásra várókat a megújult gazdaságban.
Vélhetően a legnagyobb, s egyben legizgalmasabb feladat vár a Doboziak Dobozért Közalapítvány lelkes csapatára. A civil szervezet a LEADER – Térségen belüli szakmai együttműködés jogcím keretében 16 065 560 Ft-ot nyert a Körösök völgyére jellegzetes kézműves és élelmiszeripari termékeket előállító szervezetek közötti együttműködési hálózat kialakítására. A cél, hogy a nagykereskedelmi forgalomban kevésbé ismert, de egyediségüket épp a kisebb előállított mennyiség révén megőrző termékek piaci pozicionálásában, értékesítési lehetőségeik bővítésében segítsenek. Ehhez elsősorban közös marketing akciók megvalósítását, a hálózati szereplők képzését, üzleti kapcsolatok kiépítését tervezik. Az éves cselekvési tervben közös védjegy kidolgozását, honlap készítését, webáruház elindítását, termékkóstolók, kiállítások szervezését, s elsődlegesen promóciós céllal „Békési-kosár” és hasonló termékcsomagok bevezetését is megfogalmazták.
*
I. Magyar Fürdőkultúra Napja Szarvason
A Magyar Fürdőszövetség döntése alapján mostantól minden év októberének második szombatján megünneplik a fürdőkultúra napját. Az I. Magyar Fürdőkultúra Napja idén tehát október 9-re esett. A Dél-Alföld Régió fürdővezetői, polgármesterei és országgyűlési képviselői Szarvason, a Liget Hotelben tartották a regionális ünnepséget.
A résztvevőket a házigazdák nevében Babák Mihály polgármester és dr. Demeter László, a Szarvasi Gyógyfürdő igazgatója köszöntötte. Dr. Demeter László hangsúlyozta: Szarvas a vizek tekintetében nagyon szerencsés helyzetben van, mert nemcsak gyógyvize, hanem élővize is van. Emlékeztetett arra, hogy annak idején a Dél-Alföldön éppen ebben a körös-parti városban fúrták az első ártézi kutat. Szarvas a termálfűtés tekintetében is élen jár, itt már 17 éve épült ki a geotermikus fűtési rendszer.
Dr. Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára hangsúlyozta: az új Széchenyi-terv egyik célja az, hogy a meglévő fürdőket energetikai és gazdaságossági szempontból korszerűbbé tegyék. Szólt arról is, hogy tervezik egy fürdőmúzeum létrehozását Magyarországon.
Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke elmondta: az országban évente 5,5 millió köbméter a kitermelhető termálvíz mennyisége. Fontos eredményként jegyezte meg, hogy a geotermikus ágazatot a rendszerváltás után is sikerült magyar kézben tartani, s monopóliumok sem alakultak ki. Leszögezte ugyanakkor, hogy a veszély nem múlt el, a spekulációs törekvéseknek mindenképpen gátat kell vetni.
Az ünnepségen díszokleveleket adtak át azoknak a fürdőigazgatóknak, városvezetőknek és turisztikai szakembereknek, akik sokat tettek a Dél-Alföld Régióban a fürdőkultúra fejlesztéséért.
Forrás: beol.hu
*
Határon átívelő kapcsolatok: újratanulnánk a jószomszédságot
A város és falu, továbbá a határ menti települések közti együttműködés akkor alakul jól, ha ezt az ott élők nem bízzák a történelemre, hanem a saját kezükbe veszik a kapcsolatépítést. A jó szomszédságot újra tanulni kell.
A megyeszékhelyen szeretik a bélmegyeri almát, a gerlai szilvát és a kígyósi sajtot. A békéscsabai Széchenyi ligetben tartott zöld piac ilyen tiszta képlet alapján működik.
— Megbízható helyi, egészséges és ízletes portékát kapnak a látogatók. Ez, ami szombatonként idevonzza az embereket — mondta Tóth Miklós, a Közös Pont Egyesület alelnöke. Hozzátette, lassan bővül a kínálat, a nyers termékek mellett megjelentek a sajtok, a lekvárok, a mézek, a savanyúságok és a különféle péksütemények is. A szervezők azonban azt is látják, a gazdáknak a nyersanyagok megtermelése mellett a feldolgozásra és a marketingre nemigen marad energiája.
Mindemellett a feldolgozottságot növelni kell, melyben a civilszervezet is igyekszik segíteni. A piacozás mára hangulatos családi programmá bővült. A városiak kíváncsiak lettek azokra, akiktől hétről-hétre vásárolnak, a termelők pedig egyre többet tudnak a törzsvásárlókról. Tóth Miklós megjegyezte, a fogyasztók még mindig a kényelmesebb megoldást, a hipermarketet választják. S tartja magát a tévhit is, hogy a helyi jóval drágább, mint a multik standja. A békéscsabai piac sokat tehet azért, hogy megváltozzék ez a beidegződés, mert ami igazán drága, az a vásárlók és termelők közti bizalom.
A helyi piacok szerepe felértékelődik, s ez a szemlélet Európa-szerte újraéledőben. Ráadásul a falvaknak az ismertséghez a városon vezet az út. Az együttműködésnek kölcsönös előnyei vannak, ám ennek felismerése nem megy könnyen. A Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Tudományos Intézetét ez régóta foglalkoztatja. Az intézet részese annak az uniós programnak, amely a városok és környéke együttműködési lehetőségeit tárja fel. A program a romániai városokra is figyel, így a közelmúltban tartott békéscsabai találkozón Arad és Nagyvárad is képviseltette magát.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar—román tagozata is igyekszik minél szorosabbra fonni a határ menti kapcsolatokat. Legutóbb a szeptemberi aradi élelmiszeripari, mezőgazdasági és csomagolástechnikai kiállítást ajánlották a hazai vállalatok figyelmébe. A rendezvényen több mint harminc magyarországi kiállító cég jelent meg. A hungarikum termékekhez is kedvet csináltak: a kolbászklub szervezésében csabai kolbászgyúrással, dél-alföldi vendéglátással és békési pálinkával kápráztatták el a résztvevőket. A tagozat közös standon képviselte a kamarai vállalkozókat, segítve a kiállításon a megyei hús- és élelmiszeripari cégek megjelenését. A vásár üzleti tárgyalásokra is alkalmat adott.
Forrás: beol.hu
Forrás: Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft.