LEADER források gazdagítják Dél-Békést
Soros elnökségi ülését tartotta 2010. Szeptember 20-án a medgyesegyházi székhelyű Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület. Ennek kapcsán kérdeztük Ruck Mártont, az Egyesület elnökét arról, hogy hogyan haladnak a LEADER pályázatok.
- A legutóbbi elnökségi ülés egy jelentős mérföldkőnek számít egyesületünk életében, a korábban meghirdetett 17 LEADER pályázati lehetőség közül az első kettőt lezárhattuk. Az elnökség a pályázatok formai, szakmai értékelését követően kapta meg a jogot és lehetőséget, hogy meghúzza a támogatható pályázatok ponthatárát.
Örömmel mondhatom el, hogy az elnökség egyhangú döntése alapján minden, a feltételnek megfelelő pályázat támogatásban részesül a hagyományőrző ifjúsági tábor és -rendezvény kategóriában. A másik 15 pályázati jogcím esetén már ugyancsak látszódik a munka vége.
Jó hír, hogy a második kiírásra benyújtott, III-as tengelyes pályázatok feldolgozása már lezárult. Ezen pályázatokat és munkákat az MVH még felülvizsgálja, ahogy ez eddig is minden esetben megtörtént- sorolta Ruck Márton.
- Ezek a tervek, de hogyan állnak a korábbi, már nyertes pályázatok?
- Támogató határozattal az első körben meghirdetett pályázatok nyertesei rendelkeznek, így összesen 19 pályázat van a megvalósítás fázisában, közel 500 millió Ft értékben. Vannak még közbeszerzés fázisában álló pályázatok, de olyanok is, melyeket már megvalósítottak és benyújtották az utolsó kifizetési kérelmet.
Leglátványosabbak természetesen az építési jellegű pályázatok. Ez év nyarán az egyesület által összefogott területen a legfontosabb átadások az alábbiak voltak: játszótér és parkfelújítás Kunágotán, játszótér építése Kaszaperen és Szabadkígyóson, falumúzeum kialakítása Nagykamaráson, ifjúsági szálláshely létesítése Pusztaottlakán. Külön öröm számomra, hogy szülőhelyemen, Medgyesegyházán is volt szerencsém a bánkúti kastély átadó ünnepségén részt venni.
- Sokakat érdekel, hogy lesznek-e még pályázatok meghirdetve?
- Egyesületünk a megítélt fejlesztési forrásainak jelentős részét lekötötte már, illetve a III-as tengely második körös és a LEADER pályázatok egyaránt forrásainkat apasztják. Mindamellett úgy látom, hogy jövő év tavaszán még mintegy 250-300 millió Ft keretösszegre lehet majd pályázatokat benyújtani- adott tájékoztatást a Kertészek Földje Akciócsoport elnöke.
*
Ismét fórummal segítették a pályázókat
2010. Október 21-én rendezte meg az immár szokásosnak tekinthető fórumát a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület, melynek ezúttal Medgyesegyháza adott otthont. A fórumon a helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósítása érdekében támogatást kapott, s támogatási határozattal rendelkező pályázók megismerhették, hogy milyen szabályok mentén kell a támogató felé elszámolni, és milyen formanyomtatványokat kell használni, azokat milyen módon kell helyesen kitölteni.
Az előadást megtartó Szél Adrián kiemelte azt is, hogy milyen egyéb dokumentációt kell elkészíteni, és milyen lehetőségek vannak a pályázatban szereplő projekt módosítására. A nagyszámú hallgatóság a fórum közben folyamatosan feltehette kérdéseit, amelyekre érdemi válaszokat kaptak.
*
Speciális módszerrel aszfaltoztak Battonyán
Speciális módszerrel, itatásos, hengerlős aszfaltozással készítettek Battonyán három és fél kilométernyi szilárd burkolatot. A módszer költséghatékony, hiszen ha hagyományos aszfaltozással zárták volna le az útalapot, kilencvenmillió forintjába került volna a városnak.
Így tizenhárommillióból építkeztek, ami azért sem mindegy, mivel önerőből valósították meg a beruházást.
— Első lépésben az útalap kátyúit javítottuk ki. Az egyenes alapra, felváltva kétszer egymás után, egy centiméteres aszfalt és másfél centis gránitkő került. Mind a négy réteget lehengereztük, az utolsót háromszor — mondta el dr. Karsai József polgármester.
Ha pályázati forrás segítségével a hagyományos aszfaltozással készített volna portalanított utat a város, akkor a költsége nyolcvanöt—kilencven millió forintba került volna. Ezzel a módszerrel önerőből, tizenhárommillió forintból oldották meg a feladatot. Karsai József kiemelte, a pályázatnál maga az önerő többe került volna, körülbelül húszmillió forintba.
— Ezzel a módszerrel készültek például Lajosmizse és Kecskemét között a leállósávok is — fogalmazott a polgármester, aki azt is elmondta, a lakosság örült a fedőrétegnek. Az útalap miatt ugyanis nagy volt a por az utcákban.
Az elmúlt négy évben egyébként összesen huszonkét kilométer utat pormentesítettek a városban.
Ezáltal az aszfaltos utak aránya 41 százalékról 85 százalékra növekedett. A 2006-ban kezdődő ciklus előtti húsz-huszonöt évben egyébként mindössze négy-öt kilométer kövesút épült a településen. A polgármester hangsúlyozta, a lakosság felé nagy adóssága volt ez Battonyának. Az infrastrukturális hátrányt pályázati forrásokból és saját beruházásokkal csökkentették.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
*
Dombiratos ingyen fűt
Dombiratos önkormányzata ingyen fűt. Míg a legtöbb településnek óriási teher minden esztendőben a fűtési költség, a dél-békési kistelepülésen megoldották, hogy ne kerüljön pénzbe a hideg évszakokban a meleg.
Tavaly ősszel a közcélú foglalkoztatottak összesen nyolcszáz zsák kukoricacsutkát gyűjtöttek össze. Az önkormányzat tulajdonában lévő 4,8 hektáros erdőből pedig erre a célra alkalmas fát szedtek, majd összeaprították. Az önkormányzat négy kazánt működtet. Minden intézményben biztosítják a megfelelő hőmérsékletet, anélkül, hogy költségeik merülnének fel, így az ingyenes fűtés hosszú távon biztosítható.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
*
Költözik az egészségház Újkígyóson
Az újkígyósi önkormányzat 37 millió forintból újította fel az Ezüstág Gondozási Központ idősek nappali ellátását szolgáló épületét, amelyben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is működik.
Ez az épület lesz az otthona átmenetileg az egészségháznak is, amelynek korszerűsítésére szintén pályázati úton nyert pénzt (50 millió forintot) a település.
Szebellédi Zoltán polgármester elmondta, hogy a munkálatokat a tervek szerint még ebben az évben szeretnék befejezni, hogy jövőre már a külsőleg és belsőleg is megerősített, megszépült és korszerűbbé vált helyen fogadják a betegeket.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
*
Erőre kaptak a haldokló dél-békési könyvtárak
Dél-Békés több településén bevált a mozgókönyvtár, ami a nevével ellentétben nem mozog, de a települések lakosságát megmozgatta. A fejlesztések révén a korábban haldokló könyvtárak erőre kaptak, gyarapodott az olvasóik száma.
— A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár korábban járási funkciót töltött be. Jó kapcsolatot ápolunk a kistérség hasonló intézményeivel — mondta Ádám Andrásné vezető. Látva több térségi könyvtár pénzhiány miatti vergődését, a mezőkovácsháziak felajánlották segítségüket a településeknek.
— A mozgókönyvtár 2007. szeptember 1-től működik. Első lépcsőben Almáskamarás, Dombiratos, Kisdombegyház, Magyardombegyház és Pusztaottlaka csatlakozott hozzánk — folytatta Ádám Andrásné.
Almáskamaráson a szakfelügyeleti vizsgálat eredményeként javasolták, hogy a könyvtár kerüljön le a nyilvános jegyzékről, mivel nem tudták a törvényi előírásokat biztosítani.
A falu — ha más formában is — a szolgáltatást szerette volna továbbra is biztosítani a lakosságnak. Dombiratoson volt ugyan egy könyvtárhelyiség, de alig működött. Pusztaottlaka iskolai könyvtárral rendelkezett, ám időközben az iskola megszűnt. Magyardombegyházon egy garázs jellegű épületből kerültek elő a kötetek, amelyek alapos válogatásra szorultak. Kisdombegyház a működési feltételek szempontjából előnyösebb helyzetben volt. Korábban pályázati forrást nyertek a könyvtárhelyiség kialakítására, ám helyi szakemberük nem volt.
— A mozgókönyvtárat mi kezdeményeztük, a kistérségi társulás pedig befogadta a feladatot. A kistérség igényelhet normatívát a szolgáltatásra — mondta a mezőkovácsházi könyvtár vezetője.
A dél-békési mozgókönyvtárhoz 2008-ban Nagybánhegyes, tavaly Medgyesbodzás is csatlakozott. A mozgókönyvtár nem bibliobusz. A településeken érhető el a szolgáltatás, meghatározott napokon. Van ahol saját kollégával oldják meg a heti minimum hatórás nyitva tartást, máshová a mezőkovácsházi szakemberek járnak ki.
— Ahol kellett, saját könyveinkből pótoltuk az állományt. Éves szinten, településenként 250—300 ezer forint értékű dokumentumot szerzünk be. Magyardombegyházon és Dombiratoson pályázat révén sikerült szép könyvtárhelyiségeket kialakítani. A mozgókönyvtárakat számítógéppel is elláttuk, amelyekre nagy az igény — nyilatkozta Ádám Andrásné.
Almáskamaráson hetente kétszer tart nyitva a könyvtár, saját szakemberrel.
— Szépirodalmi kiadványokkal, ismeretterjesztő művekkel gyarapodtunk, az olvasók igénye szerint — mondta Pintér Edit, a helyi könyvtáros. Almáskamaráson is népszerűek a számítógépek a korlátlan interneteléréssel.
— Előfordul, hogy nagy a sorban állás. Megfigyeltem, hogy a gyerekek, amíg várakoznak, leemelnek a polcról egy könyvet. Internetezni jönnek, s közben ráéreznek az olvasás ízére.
Ádám Andrásné azt is elmondta, hogy kissé aggódnak a mozgókönyvtár jövőjéért a kistérségek megszüntetése kapcsán felröppent hírek miatt. A normatívát a kistérségen keresztül kapják. Anélkül sem a mezőkovácsháziak, sem az érintett települések nem tudnák működtetni a könyvtárat, s akkor Dél-Békésben visszatérne a 2007 előtti állapot.
A mozgókönyvtári pályázat révén 600 ezer forintos beruházással új könyvtárhelyiséget alakítottak ki a nyáron Dombiratoson.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
*
A télre készülnek a pusztaottlakai vadasparkban
Ismertté és közkedveltté vált az elmúlt két évben Pusztaottlaka vadaskertje. Mára több mint száz, különböző fajjal rendelkezik a Viharsarok Ringben lévő állatbirodalom, ahol nemcsak a látogatók, a lakók is jól érzik magukat. A gondozók most téliesítik a vadaskertet.
— Az önkormányzat által alapított Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány azzal a céllal hozta létre a vadaskertet, hogy azoknak a gyerekeknek is elérhető közelségbe hozzuk az állatokat, akiket szüleik, anyagi helyzetük miatt, nem tudnak Szegedre, Budapestre elvinni — mondta Simonka György, Pusztaottlaka polgármestere.
A vadaskertnek nemcsak a rendezvények idején akad látogatója. Előzetes bejelentkezés alapján fogadják a csoportokat. Belépőt nem kérnek. Szinte nem telik el nap, hogy egy-két óvodás vagy iskolás csoport ne látogatna el a pusztaottlakaiak vadaskertjébe és állatsimogatójába. A létesítmény vonzereje ugyanis nemcsak abban rejlik, hogy megnézhetik a gyerekek az állatokat, hanem a megszelídített, főleg háziállatokat simogathatják, etethetik is.
— Mára több száz állatunk van, a fajok száma is meghaladja a százat — folytatta Simonka György. Az őshonos magyar fajták mellett sokféle háziállattal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Népszerűek a vadon élők: szarvasok, őzek, muflonok, fácánok, pávák, mókusok. Egzotikus állat is szép számmal akad a kertben: struccok, emuk, kenguruk, teve, zebra, alpaka — hogy néhányat kiemeljünk a sorból. Akadnak különleges, ritka állataik is, mint például az albínó sünpár, melyek Ausztriából kerültek Pusztaottlakára, vagy Toppancs, a szintén hófehér kenguru. E fajból csak néhány példány él Közép-Európában. A vadaskertben most a télre készülnek.
— Néhány állatfaj alkalmazkodott a mi éghajlatunkhoz, például a struccok és a kenguruk. Őket legfőképpen a huzattól kell megóvnunk, vagyis szélvédett helyet kell télire biztosítanunk számukra. Több állatfaj, mint a mókusok vagy a papagájok nemsokára beköltöznek a téli szállásukra, ahol 15 Celsius-fok feletti hőmérsékleten élik meg a téli hónapokat. A hideget egyébként jól tűrő állatokat is óvjuk. Az etetőhelyük oldalait huzatmentesítjük, vastagabb almot is kapnak. Most ezek a legfontosabb tennivalók a vadaskertben — mondta Simonka György, hozzátéve, a munkával jól haladnak, még a fagyok előtt elkészülnek.
Forrás: Békés Megyei Hírlap
Forrás: Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület